Mindez már önmagában is megérdemel egy történelmi filmet, hogy országunk történelmét gyermekeink is megismerhessék!

A Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de volt végvári vitézei közül szép számmal állottak be a kuruc seregbe. Zömük Ónodi János deák alatt (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel csapatában (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcolt.

Ezt a filmet is törölte az antimagyar kirekesztés ! Teheti… amíg tűrjük !

A Rákóczi-szabadságharc tetőpontján, Ónod mezőváros mellett, a körömi mezőn kuruc országgyűlés zajlott, amelyet ma az Ónodi Országgyűlés néven ismerünk. (1707 május 31.-től – június 22.-ig)

Rákóczi jelenlétében véres tusába fajuló vita zajlott. A Turóc vármegyei követek – a megyei nemesség soraiból szerveződő békepárt szószólói – a rézpénzzel kapcsolatos vita során önző érdekek követésével gyanúsították meg a fejedelmet.
Rákóczi elkeseredésében kilátásba helyezte lemondását: „Készebb vagyok megvonni magamat az ország egyik szegletében, mint hogy a várt köszönet helyett zsarnoknak mondjanak.” – Ezt követően Károlyi és Bercsényi fölháborodásukban lekaszabolták a turóci követeket…

A fejedelmi hadak féltve Rákóczi életét, az országgyűlésre irányították ágyúikat… De szép idők !
Az elmúlt 30-eggynehány esztendő hazaárulóit sem himbálta a szél… Sőt ! Némely címeres hozaárulók, vagyonokat elsikkasztó gyurcsótányok meg arrogánok ma is szabadlábon, sőt közpénzen árulják a Magyar Hazát…
De Rákóczi bírálói ennél jóval kevesebbért áldozták az életüket…

A véres közjáték után az országgyűlés nagy jelentőségű határozatokat hozott… amelyben többek között…

Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását is. 
Megerősítették Magyarország és Erdély szövetségét. 

The post Az 1707-ES ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS NAPJÁN appeared first on Hunita.

The post Beke Éva – Trianon meséje appeared first on Hunita.

Mindent vissza ! 
Aki ezt eggyetlen szóval is tagadja, az csak riherongy hazaáruló ! Tűzrevaló !

Európa tartozik nekünk ! Nem csak tisztelettel, az évszázadok keleti védőbástyájának…

Nem csak 1956-ért… A világraszóló cserbenhagyatásunkért…

De a wilsoni demokratikus, néptöbbségi elvek rasszista megtiprásáért is…

De mi is tartozunk magunknak !

106 év komcsi vörösiszappal majd internáci fekáliával agymosott töprődés után végre itt az idő szembe nézni Magyar Örökségünkkel !

Trianon rémálmunkból még mindig zsibbadtan lábadozunk…

A saját kevélységüktől nem látó, bennünket „kulturált önuralommal” lenéző nyugati országok népei nem tudják, mit jelent Trianon. (A suttyó Angliában 10 év orvoskodás alatt ezernyi Trianon Múzeumos tiszteletjegyem kiosztására válaszul 3 ember akadt, akinek Trianonról bármi halovány fogalma volt…)

Nekünk olyan nemzeti roppanásokból, derékbatöretésekből kellett talpra állnunk, amilyet a büszke nyugat – amely önmagát ma kirekesztően csak „Európá”-nak nevezi  – az utóbbi ezer esztendőben kóstolóba sem kapott. A terror és kultúrsokk eme válfajai – Trianon, majd a szovjet Vörös Terrora – osztályrészül csak nekünk, Európa szívének, a lenézett „Kelet-Európá”-nak jutott. Mi tudjuk ugyan, hogy Európa kellős közepén vagyunk, – hisz Európa mértani közepe is éppen a mi elrabolt Kárpátaljánk – de a mindig becsmérlően mondott „kelet-európai” jelzőt a nyugati térfélen mindennap megkapjuk… a kirekesztő Nyugaton…
Egyszer s mindenkorra leszögezendő: Mai magyar csonkországunk Európa közepétől – a ma 106 esztendeje megszálló váltógazdálkodás alatt álló Kárpátaljától – nyugatra van!

Trianon olyan seb, ami nem gyógyul, mert nem gyógyulhat a csonk magától, a (fantom)fájdalom és égő sebe – mint egy nyílt csonttörés – csak „sebészileg” orvosolható ! A sajgón hiányzó tagok visszatérésével, a leszakított országrészek visszaillesztésével orvosolható…

A sebészet ma már visszavarr vesztett tagokat.
Itt az idő helyre varrni végre Trianon sebeit, veszett országrészeit is !
A törököt 150 éven át tűrtük, Trianont még csak 106 esztendeje…

De nem túlzás ez a beteges nyugalom ?!
Meddig tűrjük még testvéreink elnyomatását, egész nemzetünk megaláztatását ?
Föltétel nélkül lett az EU tagja a legnagyobb rabló, Oláhország (történelemhamisító nevén Románia). Erdélyt nem követelte, de nem is kérte a magyar diplomácia. Bizony még a tömbmagyar területeket, de még csak Székelyföldet sem! Ahol ma döbbenten jár a kikényeződött belmagyar…

Elfogadhatjuk ezt ?!
Az eggyetlen helyes magyar válasz : a háromszoros NEM !

Nem ! Nem ! Nem ! – Tria NON !!!

Azután magyar föltétel nélkül csatlakozott az EU-hoz Horvátország.
Nem követelte, de még csak nem is kérte a magyar diplomácia sem a – horvátok által már korábban fölajánlott – Baranya-háromszöget, sem a tisztán magyar pénzből épült Fiumét, a magyar tengerkikötőt !

Pedig vétójogunk volt ! Vétójogunk lett volna…
Hiszen… Vétójogunk van az új tagok csatlakozásakor !
Fiume hazatértében… Mégis a gyávaság… talán egy internáci fojtogatás… megakadályozott !!!

Ajánlott olvasmány a nemrég megjelent könyv, amely végre a helyére teszi a magyar Fiumét is :

Hogyan vált 1910-re az akkor Magyoroszághoz tartozó Fiume Európa tizedik legforgalmasabb és egyik legkorszerűbb kikötőjévé ? Hogyan sikerült a magyar államnak – megtérülő – nemzetgazdasági gigaberuházás keretében szinte a semmiből erre a szintre felfejlesztenie Fiumét ? Milyen magyar áruk indultak útnak a világ óceánjain a hatalmas tengeri gőzhajók gyomrában ? Milyen volt az amerikai kivándorlás, hogyan nézett ki egy magyar luxus óceánjáró ? Mekkora veszteség érte az egykori fiumei magyar tengerészetet a trianoni békeszerződés során, amikor elveszítette a portugál és a török tengerészetnél is nagyobb kereskedelmi hajóflottáját ?
E könyv többek között ezekre a kérdésekre is alapos, megbízható és pontos válaszokat ad.

Talán nem is létezik (független) magyar diplomácia…
Független államiságunk is csak illúzió…

Szembe kellene nézni végre helyzetünkkel !
A világ nem gyávaságot vár a magyartól !
Ezt legfeljebb gyáva, méltatlan, hazaáruló vezetőink hihetik !
Olyanok, névtelen percemberkék, akik aláírták Trianont is…

Törökország a hasonló békeajánlatra végső véres háborúba kezdett ! Tengerbe söpörte nemzetiségeit. Még olyan területekről is, amit korábban már „veszni hagyott” volna… A 2500 éves ióniai görögséget is ledózerolta dühében…
Nemzetállamot a Párizsi béke arcátlansága kovácsolt Törökországból.
Bennünk már akkor is a bolsevik métely kételye fúrt…

Merjünk gyávák lenni !? – Hát ez sikerült ! Volt rá csaknem eggy évszázadunk…

Most itt az idő megmutatni, milyen (lenne) a magyarnak megint bátornak lenni !

Merthogy… Gyáva népnek nincs hazája ! – Ezt Vörös Terrorunk fél évszázados rózsaszín változata már borúsan igazolta.

De milyen lehetőségek állnak még előttünk ? Sebeink orvoslására…

Előttünk Szerbia EU-csatlakozása – Hazatérhet hát a Délvidék !

Előttünk Ukrajna EU-csatlakozása – Hazatérhet végre Verecke, és vele Kárpátalja, mely azelőtt soha sem volt Ukrajna !  A Szovjetunióban csakis “Zakarpatszkaja óblaszty” – a Kárpátokon túli terület – néven élt. Csak hazaáruló gyáváink nem igényelték ez ősi magyar földet a Szovjetunió szétesésekor.
Kárpátaljai testvéreink még emlékeznek erre ! Csak a magyarellenes honi sajtó hallgatta és hazudta el.
Ez nagyobb csapás a Nemzet (egysége) ellen, mint az elcsalt népszavazás !
Ma e magyar terület újra Európa vásárterében áll !
Kárpátalja végre hazatérhet !!!
Még Ukrajna előtt !!!

Nemzetünk vezetői most merhetnek végre bátrak lenni !

Írjunk hát ki, írjon hát ki a demokrata Európa egy népszavazást :
Akar-e a Kárpátalja Magyarország szerető kebelén hamar Európa része lenni ?
Vagy maradna talán a Z-rezsim terrora alatt, ahol fiait a nyugati tőkés érdekekért halomra lövetik…

Lássuk csak, mit tesznek bátor nemzetek ? Mit tesznek bátor Magyar Vezetők ?

A Dunántúlnyi (területű) Tajvan (szigete) nem röstelli Belső-Mongóliát követelni “történelmi” jogon ! Ez olyasmi, mint nekünk pl. Magna Hungaria a mai Oroszország szívében. De nem ! Ez sokkal inkább olyan, mint ha szumer eleink földjét igényelnénk Meszopotámiában ! Irakban. A legdúsabb olajmezőkön… És Tajvan még másik 22 területet is igényel Kelet-Ázsiában…

Tajwan szigetének területi igényei – Tajwan (a kicsi kis jobb lila) követel Mongóliából, Oroszországból, Tadzsikisztánból, Afganisztánból, Pakisztánból, Indiából, Bhutánból, Burmából, no meg persze egy darabkát Japánból is ! Többnyire ezer kilométerekre a jelenlegi valós államhatáraitól…
Nevezi persze ehhez még magát Kína (Igazi) Köztársaságának is…

És ?
Nem neveti, nem gúnyolja őket senki !
Persze Tajwannak van hozzá erős gazdasága, van erős ipara (Huawei… meg egyebei), de van saját gyártású vadászgépeiből saját légiereje is…

Az AIDC F-CK-1 Csing-kuo – Tajvan házi gyártású vadászbombázója, mely légi fölényét biztosítja Kína tengerei fölött…
Amerika nem adott el nekik (kommunista kínai nyomásra) vadászrepülőgépeket.
Ők hát gyártottak maguknak jobbat ! Öt éven belül már 130-at…

No de Tajvan uralkodó népcsoportja NEMZETet alkot ! Hazáját védi és szerzi…

Mi a helyzet az “Európa” által szétszaggatott Kárpát-medencében ?
Tótok és olájok… Modern fasiszta meg neonáci vezetőik mind sosemvolt nagy országaikról álmodnak…
Mások a történelmet bátran hamisítják…
Mi meg a magunk örök igazságát is szégyelljük ?
Nekünk bizony… Nem kell nekünk a más folyója !!!

Trianonnál azonban olyan aljas csapás ért bennünket a nyugattól, melyet maguk a felbujtói és aláírói is csak szégyenkezéssel emlegethetnek. A négy nyugati hatalom képviselői közül a legkultúráltabb, Lloyd George angol miniszterelnök saját legnagyobb politikai baklövéseként írta le ezt későbbi éveiben.
Már Trianon előkészítésekor is ellenezte a csonkító indulatokat (majd sajnos föladta ellenállását):
“Soha nem lesz béke Délkelet-Európában‚ ha a most létrejövő kis államok mindegyikének jelentős magyar lakossága lesz. […] Nem lesz béke Közép-Európában‚ ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (Romániának) mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását.”

Lloyd George egyébiránt walesi hazafi volt. Igazán megérdemli Arany Jánosunktól A walesi bárdokat… Ajánlott : Rajzfilmjeink között is…

Természetes, hogy nem lehet béke, amíg rasszista és soviniszta indulatokkal fűtött szemétdombok kiskakasai próbálják a magyart másodrangú európai polgárrá sűllyeszteni. Lássuk csak jelenkorunk szlovák fasizmusának döbbenetes vadhajtásait!

Trianonnál éppen az a középső csonk maradt meg magyarnak, melyen történelmünk legnagyobb pusztulásai zajlottak.
Nemigen akad olyan ország a világon, amelynek polgárai – míg több, mint 1100 esztendeje ugyanott honolnak – ma külföldre utazgatnak, hogy történelmük emlékeiket látogassák.
Trianon égő seb, nem maradhat gyógyítatlan.
Egy művelt Európa nem tűrheti el e szégyenét mosdatlanul.
Meg kell hát ismertessük velük is hajdan megtévedt vezetőik kirekesztő döntését és annak orvosolandó következményeit.

Minden nyugat-európai polgár honi kiruccanásába rutinszerűen be kell illeszteni a budapesti séta és a szentendrei hajókirándulás, meg a Terror Háza mellett a Trianon-múzeum meglátogatását is ! Amíg persze a bűnös városban, Budapesten nem áll ilyen, addig kénytelenek lesznek lelátogatni Várpalotára, az első és csonkországunkban máig egyetlen Trianon Múzeumba.

A belépéshez kattintson a fönti képre !

Tehát bizony mi is tartozunk magunknak ! És minden hozzánklátogatónak…

Csonkországunk minden csonkamegyéjében elkél egy Trianon-múzeum, egy állandó kiállítóhely, mely a térség magyar szenvedésire emlékezik majd. Majd pedig az elszakított területeken – Eu-csatlakozásaik előtt, vagy után – is létrejöhetnek végre a Trianon-múzeumok, melyek az elszakított magyarok megaláztatásait és szenvedéseit bemutatni lesznek hivatottak egy valóban művelt – bűneivel is szembesülni képes – működő Európában. Természetesen Európai pénzből !
Ez a legkevesebb, amit kirekesztett és megalázott magyar véreinkért támogatnunk, követelnünk kötelességünk ma – a valós gondok megoldása helyett a képtelen buziházasságokon vinnyogó – Európában.

Európa még tartozik nekünk !

De mi is tartozunk magunknak !

Trianon és a Párizsi békék fajsúlyosabb oktatásával, majd e téma érettségin több tételben való szerepeltetésével !
Ha mi nem értjük Trianont, nem várhatjuk ezt el Európától sem !

Leventésen
Szebb Jövőt !
kíván

Dr Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Juhász Gyula “Trianon” versével emlékezünk ma is kirekesztett testvéreinkre…

A kirekesztők meg a hazaárulók ezt is elsikkasztották… Meddig tűrjük még ?!

Ajánlott olvasmányok még:

JUHÁSZ GYULA – TRIANON

Európa – magyar föltételek nélkül – kitárta kapuit Szerbia előtt a tagjelöltséggel

Európa vezetői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának – A föltételeket mi szabjuk, ha szabjuk !

Szómagyarázat szögedietleneknek :

oláj : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘oláh’, vagy közkeletűbb és betegös, történelemhamisítóan túlzó udvariaskodással ‘román’ népnév. Megjegyzendő, hogy ezen utóbbit is ösmeri a szögedi köznyelv a hiteles rumuny alakban… (Lásd még : olájalma – olájos vidékökrül származó savanyú alma)
Olájország : a szögediek nyelvén így hangzik a köznyelvi ‘Oláhország’, vagy közkeletűbb történelemhamisító udvariaskodással ‘Románia’ gyanánt is ösmert országnév. (Sz.)

The post Tria non örökén – Európa 106 éve szégyenben ! appeared first on Hunita.

A város régi, ó de örök ifjú
Remények gazdag lombjai borítják,
Öreg kapukból fiatal hit indul
És jobb jövőbe lelkendezve hírt ád.

Mecset smaragdja tör a mély azúrba,
Keresztje mellett félhold mélabúja:
Magyar, török megbékélt múltja int

S hol barna alkony bontja fátylait,
Virrasztva és vigyázva, várva vár
Víg virradást a bús „magyar határ…”

Pécs. – Először a Szeged 1924 június 1.-jei számában jelent meg. Utóbb a Magyarság 1925 február 15.-ei számában jelentős eltérésekkel. A kézirat azonban 1920-as, így még Pécs rác megszállásának idejéból való…

Juhász Gyula Pécs költeménye a MAGYAR STRASZBURGOK kallódó darabja.
Pécs fölszabadulásával a Pécs végre kikerült a szabadságáért kiáltó Városok sorából…

PÉCS RÁC (SZERB) MEGSZÁLLÁSA ÉS FÖLSZABADULÁSA…

Ma már kevesen tudják, de az antimagyar csürhe tombolásával, a Vörös Terror tébolyában még Pécs is idegen, megszálló kezekre jutott… Nem is múlott sokon, hogy PÉCSÜNK ma nem eggy a sok megszállott városaink közül, mint akár a máig ukrán terror alatt nyögő Ungvár, Munkács vagy Beregszász…

Ha a fenti videó hiányozna, az ez alatt lévő egy mentett változata :

Bár eggyetlen idegen katona csizmája nem tapodta a magyar földet a Nagy Háború végén…
a Vörös Terror idegenszívű, aljas ördögi népe eladta Dél-Magyarországot is !

Az 1918 november 13.-án a szégyenletes Beográdi Fegyverszüneti Megállapodás értelmében Magyarország déli területei a Barcs–Szigetvár–Pécs–Baja–Kisszállás vonalig ideiglenesen az antant hatalmak uralma alá, így azokat képviselő rácok megszállása alá került. Ekként Baranya nagy részét rác katonák által ellenőrzött demarkációs vonal választotta el a Magyar Királyságtól. Ennek az évekig tartó elszakítottságnak a Trianoni Diktátum vetett véget, amelynek értelmében a rácoknak egy éven belül ki kellett vonulniuk a megszállt területek egy részéről.

SZÉTLOPOTT, MEGCSONKÍTOTT PÉCSET HAGYTAK MAGUK UTÁN – PÉCS MA – PÉCS ÉS BARANYA FELSZABADULT A SZERB MEGSZÁLLÁS ALÓL…

1921 augusztus 22.-én Pécs lakosságának óriási lelkesedésével övezve a Magyar Nemzeti Hadsereg csapatai visszavette a Magyar Várost…

Zombor, Zenta, Szabadka (ma csak Rabka) nem volt ilyen szerencsés. Ugyanilyen Pécs-es magyar többséggel Magyar Városainkban hátrahagyott magyar testvéreink máig is másodrendű polgárként élnek a Délvidéken…

Zombor, Zenta, Szabadka hazavágyó magyarja…

Minden tisztes magyar apa megtanítja gyermekének a Bácska Indulót (Kalmár Pál dalolatában)

Ferenc József csatorna
vissza lett az csatolva,
visszatért már a Délvidék.
Zombor, Zenta, Szabadka
hazavágyó magyarja,
ezt akarta megélni még.

Piros, fehér, zöldben ragyog ma már,
Duna-Tisza közt
a magyar határ,
Ferenc József csatorna
vissza lett az csatolva,
visszatért már a Délvidék.

Ajánlott olvasmány még:

• A DÉLVIDÉK HAZATÉRÉSÉNEK NAPJÁN…
  1941 április 11.-én kezdődött meg a Délvidék fölszabadítása, amelynek során Honvédségünk négy nap alatt visszafoglalta a trianoni békeszerződés nyomán elve(sze)tt Bácskát…

• DÉLVIDÉKI MAGYAR HOLOKAUSZT – MEGEMLÉKEZÉS A MAGYAR ÁLDOZATOKRÓL

ÚJSZEGED FÖLSZABADULÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJÁN

Olvasói válasz :
Ritka volt akkoriban örülni, Szeged, Baja és Sopron a kivételek Pécs mellett.
(Dr. Farkas Elek)

The post PÉCS – fölszabadulására várva 106 éve appeared first on Hunita.

The post Hazai termék appeared first on Hunita.

Lámpások

Emberszemek, ti lángok a sötétben,
Kis tolvajlámpák és nagy fároszok,
Botorkálva az éjből örök éjbe
És dalt dúdolva, rátok gondolok.
Egy zöldes fényre, amely annyiszor vont
Borús mámorba tavasz-esteken,
Mint pillangót a tűzbe furcsa hóbort :
Lidércem lángja, nem gyúlsz már nekem.
És gondolok egy tiszta, kék világra,
Mely nefelejcsként mosolygott reám,
Apám szemére: áldott, régi lámpa,
Melytől kitárult száz gyermek Szezám !
És gondolok a hű anyai mécsre,
Mely virrasztott fölöttem éjeken
S a lázam leste aggón és remélve,
Ó, ez a fény volt glóriám nekem.
És gondolok sok lámpásra, mely orvul
Kacsintott rám és zsákutcákba csalt,
Sok gyűlölséges lángra, mely a bosszú
Olaján égett, sok dölyfös paraszt
Tekintetére, aki úri gőggel
Nézett le, mint valami idegent,
Engem, ki nyirkos és sötét ködökben
Világokat gyújtottam s hiteket.
Sebaj, elmúlnak egyszer arcaik,
Ők elalusznak gyorsan és örökre
S én tovább látom, lenn is, a rögökbe
Egünk örök, testvérlámpásait !

Lámpások – Először a Magyarság 1923 május 13.-ai számában jelent meg, majd a Testamentom (1925) kötetében (67-68.o.). Azután a Szegedi Szemle 1929 május 18.-ai számában…

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… régi viták tárgya ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

E szobra talpára elférne akár a Lámpások is… világítva…

A talapzati „Szeged”-ről még nem jelent mög érdemi tanulmány sem, ahogyan Zsoldos Sándor, irodalomtörténész mögjegyözte: „Talán azok, akik e vers sorsáról döntöttek, maguk sem jutottak tovább a címénél ! Hiszen ha jutottak volna, bizony az nem állna ma ott !”

Lámpások…

Hallassuk hát Gyalunk verseit ! Sőt ! Láttassuk is Gyalunk verseit !

E költeménynek méltó helye lenne ma márványba vésve – de legalább kőbe, talán üvegbe öntve, éjeken át a vers soraival világítón – valahol a Tisza szögén… Szögedön…

A Tisza partjára, vagy partmenti házfalára illik e kedves költemény !

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers ! A Magyar Költészet…

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények…
Ez lesz a Költe-kelte…
A Nap lemente nyomán a csillagok keltével jön a Hold fölkelte… meg a Költe-kelte…

A Lámpásoknak valóban világítania kell ! Mert mindenkinek látnia kell !
Valahol sötét helyen, hogy a Lámpások legyen a fény e helyen !!!

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!
Így körbeér és életre kel végre a Költeményes Magyarország !!!

Láttassuk, hogy lássuk, hallassuk, hogy hallhassuk hát Gyalunk költeményeit !

A magam Nyáry-változatában :

Lámpások

Emberszemek, ti lángok a sötétbe’,
Kis tolvajlámpák és nagy phároszok,
Botorkálva az éjből örök éjbe
Én dalt dúdolva, rátok gondolok.
Egy zöldes fényre, amely annyiszor vont
Borús mámorba tavasz-esteken,
Mint pillangót a tűzbe furcsa hóbort :
Lidércem lángja, nem gyúlsz már nekem.
És gondolok egy tiszta, kék világra,
Mely nefelejcsként mosolygott reám,
Apám szemére : Áldott, (r)Égi Lámpa,
Melytől kitárult száz gyermek Szezám !
És gondolok a hű Anyai Mécsre,
Mely virrasztott fölöttem éjeken
S a lázam leste aggón és remélve,
Ó, ez a fény volt glóriám nekem.
És gondolok sok lámpásra, mely orvul
Kacsintott rám és zsákutcákba csalt,
Sok gyűlölséges lángra, mely a bosszú
Olaján égett, sok dölyfös paraszt
Tekintetére, aki úri gőggel
Nézett le, mint valami idegent,
Engem, ki nyirkos és sötét ködökben
Világokat gyújtottam s hiteket.
Sebaj, elmúlnak egyszer arcaik,
Ők elalusznak gyorsan és örökre
S én tovább látom, lenn is, a rögökbe’
Egünk Örök Testvérlámpásait !

A rögökbe’ Gyalunknál is csak -e-re végződik, magam tettem a felvesszőt (aposztrófot). Ehhez igazítottam a sötétbe’ szót az első sorában, ahol ezzel a felvesszővel (aposztróffal) jelzem a tájnyelvien hiányzó -n helyét a rímet is javítva.

És gondolok egy tiszta, kék világra,
Mely nefelejcsként mosolygott reám,
Apám szemére : Áldott, (r)Égi Lámpa,
Melytől kitárult száz gyermek Szezám !

A nefelejcs bár régen divatosabb virág volt, mégis talán utalás a Nefelejcs kötetre, amely eddigre már megjelent 1921-ben…

Az Áldott, (r)Égi Lámpa meg a magam szójátéka…

Az aggón szó Gyalunk tömör játéka… szögedi tájszóként a Szegedi szótár nem jegyzi…

Bálint Sándor : Szegedi szótárában (1957) nem leltem az aggó(n) alakot :

The post Lámpások appeared first on Hunita.

1635-ben e napon alapította Pázmány Péter esztergomi érsek a magyar Fölvidéken a Nagyszombati Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődjét.

Eleinte két – bölcsészeti és theológiai – fakultással működött; 1667-ben kezdődött meg az oktatás a jogi, 1769-ben pedig az orvosi karon is. Ezzel Nagyszombat teljes szerkezetű klasszikus egyetemmé vált.
Plenck József Jakab szembajokról írt művét még japán nyelvre is lefordították.

A jezsuita rend megalapításától nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a kor színvonalának megfelelő, központilag irányított oktatási intézményrendszert hozzon létre, hogy ezzel is segítse a római kathólikus egyház befolyásának növelését.

Egyetemünk a Fölvidéken, Nagyszombatban 1777-ig, költözést előíró Mária Terézia rendeletéig maradt. Azután Budán indult meg az áthelyezett egyetemi képzés…

Az egyetemet 1777-ben költöztették át Budára, majd Pestre. Ennek utódja a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem. (1969-től viseli Semmelweis Ignác nevét).

A korszerűsítés munkáját – a fölvilágosult abszolutizmus jegyében – a bécsi kormányhatóságok végezték. Az oktatásügyet szigorúan politikai kérdésként fogták fel. Mária Terézia szakértői Gerard van Swieten vezetésével 1749 és 1756 között a Bécsi Egyetemen hajtottak végre reformokat, s ennek nyomán indult meg a Nagyszombati Egyetem átszervezése is.

Nagyszombatban azóta nincs egyetem…

Talán érdemes lenne végre visszatérnünk nekünk,
Egyetem-Alapító Magyaroknak !

The post A Nagyszombati Egyetemünk alapítása napján appeared first on Hunita.

Valakit talán megdöbbentett ?
A népesedési adatokból már régóta nyilvánvalóan ez következett…

Londonnak paki polgármestere lett !
Az anglikán Angliában egy idegenszívű iszlám fajvédő …

Éljen hát Sadiq Khan !

Az „emberi jogok” szakértője…

Egy nyolcgyermekes pakisztáni bevándorló család hetedik gyermeke, busz-sofőr apától és segéd-varrónő anyától most végre a londoni polgármesteri székbe ülhetett! Jobbat erre a szerepkörre bizonyosan nem is találhattak volna a 10 milliós főváros csavargói között! A „modern” Britanniában…

A nem is olyan régen még angol Londonnak paki polgármestere lett !

A pakik egyébként a „paki” megjelölést sértőnek ítélik. Nem is csoda! Legalább olyan sértő, mint például a „magyar”-t lemagyarozni, ahelyett, hogy  körülményeskedve „magyarországi”-nak neveznénk őket. A pakik bizony jobb szeretik a „pakisztáni” elnevezést, hiszen ezt valamivel nehezebb is kimondani…
Talán jobban érthető lenne ez egy olyan Magyarországon, amely nem elveszti ezeréves területeinek több, mint kétharmadát (1920-ban), de inkább még hozzáhódít ugyanannyit, a Balkánról (Rácországból, Boszniából, Albániából, Moldovából, Dobrudzsából) meg Lengyelországból, esetleg még Ausztriából, meg Olaszországból is…
Pakisztán ugyanis egy ennél még sokkal képtelenebb képződmény! Persze szigorúan vallási alapon.

De mit is jelent ez a mindent elöntő nagy álom: Pakisztán?
Betűszó-Eredetileg: Pandzsáb-Afgán-Kasmír országát.
Pandzsáb felét már az alapításkor sikerült Indiából (vallási alapon) kikanyarintani, a függetlenségért könyörgő Kasmírnak a felét pedig már sikeresen megszállták, Afganisztánnal meg még próbálkoznak… (Ez is oka a nem szűnő afgán zűrnek.)
A mi távoli hunza véreinket is leigázták már több, mint 40 éve. A Nagyvilágban senki nem sikoltott!
A hittel tákolt állam már így is csudasokszínű!

Pakisztán főbb népelemei

Képzeljük csak el, ha Magyarország nézett volna ki így a Nagy Háború végén, a Trianoni mészárszéken!
De Magyarország bő magyar többséggel, vallási és nemzetiségi egyenlőséggel is bátran szétdaraboltatott. Talán pont ezekért! (A franci sovinizmus ma is együtt tart bretont, flamandot, provanszált meg baszkot…)

Pakisztán egyébiránt a muzulmán Bengált is uralma alá hajtotta már Kelet-Pakisztán néven…

Alig 2000 km választotta el a „kétnyelvű” Pakisztán két darabját egymástól… – épp mint Angliát Magyarországtól – de hát vannak, akik mernek igazán nagyokat álmodni!
Ez az álom azonban Banglades néven egy új szabad állammá foszlott.

Az egyébiránt éppen 116 nyelvű transzind(iai) (rém)álom vége az Anyanyelv Világnapja.

A paki béklyóból szabadult Banglades a 43 nyelvű „független” ország.

A maradék Pakisztán meg ontja tömérdek magját (többnyire ingyenélőnek) a nyugati világba, míg otthon a középkorból az atomkorba lépett, és a világon – Indián kívül – senki sem tiltakozott! (Bezzeg Irán a messze magasabb műveltségével, meg az éppen olyan, de mégsem kizárólagos muzulmán hitével… atomról szót sem ejthet.)

Egyre kevésbe vicces, egyre inkább valószínű azonban, hogy hamarosan létrejöhet az új „Nyugat-Pakisztán” a hajdani Anglia helyén a Brit szigeteken…

Hiába szépítjük Britannia népe bizony idegengyűlölő és rasszista. Mindig is az volt.
Ha az ősangolok – bő félévszázados megfélemlítettségükben – talán már nem is annyira, hát a bevándorlók bizonyossan számontartják mindenki faját. Már csak gyarmati gyarló bosszúból is…

A londoniak egyszerű választás elé néztek hát: a pakira, vagy a zsidóra szavazzanak?!

Sadiq Khan                    Zac Goldsmith

A londoni nép a brit arisztokratába oltott zsidó ficsúr helyett a fölkapaszkodott, fajavédő muzulmán bevándorlót szavazta be elsöprő többséggel… (Régi beilleszkedett bevándorló helyett az újat.)
Azt ugye senki nem gondolja, hogy az angol fehérek rajongtak a – takfír („álszent”) módon – borotvált pakiért, míg a muzulmán tömegek pedig hithagyó, vadliberális indulattal szavaztak a fehér zsidóra?!

Nohát! Ilyen egy brit választás!
Vallási, meg persze faji alapon!

Már a Csillagok háborújában (Star Wars) is benne volt: The Empire Strikes Back.
A birodalom visszavág! – Hát itt van!
Számomra ez már több, mint két évtizede nyilvánvaló, de most talán a legutolsó (képességű) fehér londoninak is leesett a tantusz! – A birodalom visszavágott! Az alja a felszínretört.

Talán, ha a konzervatívok az elmúlt évben nem a „kelet-európai” fehéremberek ellen hirdetnek kirekesztő hadjáratot, hanem mondjuk a gyarmati bevándorlás ellen, akkor lehetett volna több esélyük. Csak Londonban valamivel több, mint egymillió lengyel és háromszázezer magyar biztos szavazójuk… hogy a többi „kelet-európai”-ról ne is beszéljek…
De a „konzervatív” briteknek a nemzetközösségi népek ál-egyenlősége – azazhogy annak a látszata – sokkal fontosabb volt. Mint a kiszipolyozott, dolgos európai bérmunkások. Hát itt az eredmény!

De… Merjünk bátrabban, magyarabbul gondolkodni!

Adott a recept:

Ha síránkozás helyett minden magyar bevándorlónak lenne nyolc gyereke, hát eljöhetne az idő, amikor Londonnak végre magyar polgármestere is lehetne!
(Például egy igaz magyar „emberi jogvédő”.)
Ez a liberális demokrácia!
Többség dönt!
Síránkozás helyett… szaporodni hamar!
Nem több a feladat hát: Többséggé kell lenni!

A magyar népességfogyás megállítható! – Tudatos gyermekvállalással…

A londoni vezérválasztásból pedig mindenki számára van magyarázat és tanulság.
Vonjuk le hát a magunk tanulságát, és készüljünk a Szebb Jövőre!
40 év elegendő a brit birodalom fővárosi lakosságának – idegenek általi – túlnépesedéshez is!

Másokra való haszontalan haragvás helyett teremtsük meg a Magunk Birodalmát!
Bárhol a világon!
Akár… több helyütt is!

Nem mernék esküdni rá, hogy Sadiq (ejtsd: Szadik) Khan, az „emberi jogok” szakértője vakmerően kiáll majd a londoni – folyvást „le-kelet-európaizott” – magyarokért.
Nem hinném, hogy a trianoni bűntett eltörlése mellett tör majd lándzsát brit vezetőként, vagy távlatokban akár a kirekesztett (gúnyhatáron túli) magyarok jogaiért indítana emberjogi küzdelmet… (Eddig sem tette… miniszterként sem!)
Abban azonban bizonyos vagyok, hogy saját faját minden szinten előtérbe tolja majd.

Így tehát a Magyar Igazság keresése megmarad nekünk, magyaroknak!
Ha Anglia helyén végre létre is jön majd Nyugat-Pakisztán…
Áll még Magyarország!

A dolgunk pedig – Londonban és a Kárpát-medencében is – magyarként akad épp elég!
A szűkebb meg tágabb hazánkra leselkedő veszély tömérdek… rengeteg!

Míg fogyatkozunk, teendőnk – Európa őreként – egyre csak szaporodik…

Fölkészülhetnénk hát alaposabban a következő 50-100 évre!

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
alapító

Ajánlott olvasmány még: Hunzaország vége – 40 éve!

és…

Létrejött Balucsisztán – de ki ismeri el a függetlenségét?

“Vallással a békéért” – Iszlám fölvonulás Londonban

Kirekesztés angol módra

Forrás :

Sadiq Khan’s victory won’t end Islamophobia, but it offers hope – Homa Khaleeli

Sir Sadiq Aman Khan (born 8 October 1970) is a British politician serving as the third and current mayor of London since 2016. He was previously the Member of Parliament (MP) for Tooting from 2005 until 2016. A member of the Labour Party, Khan is on the party’s soft left and has been ideologically characterised as a social democrat.

The post 10 éve – Hogyan lett Londonnak paki polgármestere? appeared first on Hunita.

1763-ban e napon született Batsányi János magyar költő († 1845)

The post Batsányi János születése napján appeared first on Hunita.

Az Alkazaba (spanyolul: [alkaˈθaβa, alkaˈsaβa]; az arab القَصَبَة, al-qaṣabah nyomán…

Ajánlott olvasmány :

A RECONQUISTA NAPJÁN

Förgeteg (január) hava 2.-án 1492-ben teljesült be a Reconquista ! 
Vagyis Ibéria (félszigetének) keresztény visszahódítása.
Granada, az utolsó ibéri mór erődítmény megadta magát…

The post Málaga visszahódítása napján appeared first on Hunita.