Nevenapra magyar köszöntés

Idegen minták helyett itt a tisztes magyar névnapi köszöntő:

Köszöntő – Salutation – Szijj Ferenc

Ünnepnapi magyar köszöntő

Sok szép boldog napokat vígan megélhess,
Napjaidat számlálni ne légyen terhes,
Az ég harmatja szívedet újítsa,
Áldások árja házad elborítsa.

Te néked minden öröm holtig adassék,
Amellett semmi bánat ne barátkozzék,
Légyen éltednek virága mind kinyílt,
Szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt.

Szép nap felvirradjon,
Áldás szétáradjon,
Vigadjunk reménységben!
Tűnjön minden búság,
Baj és szomorúság!
Élhessünk (mind) békességben!

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Véglen az Egek Várát nyilván szemlélhesd!
Ott aztán az éltedet/életet jobbra cserélhesd!
Az Úr a boldog életben/ből részt adjon!
A szentek serege körébe fogadjon! De fogadjon!

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Vörösmarty Mihály

Névnapra

Ugy áldjon meg isten neved napján,
Hogy beérhesd vele minden órán.
Legyen élted mint a virágos fa:
Remény s öröm virágozzék rajta.
Mely sok szívnek keserű gyötrelem,
Legyen neked édes a szerelem.
Igaz legyen, s mindig hű, szeretőd,
Ki jobban szeressen, mint te szereted őt.
Bánat ha ér, legyen az rövid éj,
S utána hosszú boldog nap a kéj.
S bárhova visz tőlünk a szerencse,
Lépésidet emlékünk kövesse.
S rokon érzet tartson köztünk hidat:
Te se felejtsd távol barátidat.

1842. június

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Csokonai Vitéz Mihály : Kedvesemnek

Add nekem te két orcádnak
Kellemes virágait,
Én ajánlom bíbor szádnak
Szám hevűlő csókjait.

Óh, engedd meg, hogy meghintsem
Vélek orcád két felét,
Hogy velek köszöntsem, kincsem!
Szép nevednek reggelét.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

NÉVNAPI KÖSZÖNTŐ

Mentovich Ferencnek
Írták Arany János és Szász Károly, Nagykőrösön, 1851.,
az 12 351-ik szerdán.

Kedves jó barátunk, Francisce Mentovich!
Búban, fájdalomban te sohase voníccs,
Sőt a gondok felé még csak ne is konyíccs,
Minket bús pofával sohase szomoríccs.

Hanem legyen élted az üdvtől otromba.
Nőjjön örömöd, mint esőtől a gomba.
Gyönyöreid háza sose düljön romba.
Az ég hozzád soha ne legyen goromba.

Miképen Aeneás bujdosott Trójából:
Bujdossék a balsors szíved kunyhójából;
Legyen élted szép fa, mit nap s szellő ápol,
Sokakra árny készül lomb-koronájából.

Fa, melynek gyökerén nem rágódik féreg,
Életnedvét meg nem keseríti méreg,
Mert a barátság és szerelem testvérek,
A csizma sarkába szükséges a kéreg.

Sose törjön félre kedved csizmasarka,
Legyen örömödnek bugyogója tarka,
Ne legyen életed rövid, mint nyúl farka,
A sorsnak irántad ne legyen szűk marka.

Boldogságod fénye legyen szép szivárvány,
Rajta, mint egy hídon, szép tündérek járván,
Ne bántson a métely, sem másféle járvány,
Hanem oly erős légy, valamint a márvány.

Élj soká, barátom, becses kontentumod
Szerinti napokat, míg e pályát futod,
S ha végtére elér emberi fátumod,
Milliókról szóljon a testamentumod.

Ezeket szörzötték egy hideg szobában,
János mester egyik, Arany mostanában,
Továbbá Szász Karli, gondolván magában,
Hogy jót kívánni is jobb kadenciában.

(1854)

– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Magyar Köszöntő – „Kalamajka”