1862-ben e napon, Enyészet (november) hava 23.-án született Théo (Théophile) van Rysselberghe, a pettyegetész, franci-latinkodón pointillista festő. Legremekebb pettye-képe: Ajánlott még : A pettyegetész Seurat szülinapján A PETTYEGETÉSZ PAUL SIGNAC SZÜLINAPJÁN HENRI-EDMOND CROSS SZÜLINAPJÁN.
Böngészés: Irattár 2021, november
1221-ben e napon született Toledóban, éppen 800 éve Enyészet (november) hava 23.-án Bölcs Alfonz(ó), szám szerint X. Alfonz(ó) spanyolul Alfonso X de Castilla avagy Alfonso el Sabio a Burgundiai-házból származó Kasztíliai és Leóni király (1252-től haláláig).
1881-ben e napon született Kecskeméten Enyészet (november) hava 22.-én, Ullrich József néven. Érettségi után fölvette anyja családi nevét és 1904-től csak ezt használta Révay József klasszika-filológus, író, költő, műfordító, irodalomtörténész.
LEVEGŐT ! – Éppen Enyészet (november) hava 21.-én született e fohász… Jöjj el, szabadság ! Te szülj nekem rendet ! Akár hívő, akár hitetlen… Gondolkodó ember nem értheti, hogyan lehet hazugságokból ekkora várat építeni a józan ész ellen… az internáci terror förtelmes boszorkánykonyháján… József Attilánk – akinek szülinapját a Költészet. .
Krúdy Gyula ma is intő szavaival: „[…] betegség paprikázza meg az orrokat, szemeket; ólmot önt az agyvelőkbe, a csontokba […] A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (1933) E borús őszidőben fölfrissülésül ajánlom hát mindenkinek ez elfeledett. .
Árpád-házi Szent Erzsébet más nevén Magyarországi Szent Erzsébet, német nyelvterületen gyakorta Türingiai Szent Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd leánya Sárospatakon vagy Pozsonyban vagy éppen Óbudán született talán 1207 július 7.-én és 790 éve Marburgban halt meg 1231 november 17.-én.
E napon született 1571-ben Enyészet (november) hava 19.-én Lackner Kristóf Sopron város híres polgármestere, városbíró, jogtudós, ötvös és író. Lackner Ádám vagyonos aranyműves és Schiffer Borbála fia.
1841 – Schulek Frigyes magyar építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja, Schulek János apja († 1919) Schulek Frigyes szobra Jánoshegyi Erzsébet-kilátó. .
1664 november 18.-án ereje teljében, váratlanul, vadászbalesetben elhúnyt a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós. Halálának homályos körülményei máig is kísértik történetíróit… gróf Zrínyi Miklós (horvátul Nikola Zrinski) a költő és hadvezér Csáktornyán született 1620 május 3.-án Horvát bánként, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánjaként halt meg Zrínyifalván 1664 november 18.-án.
Éppen ma van az évfordulója, hogy 1848 november 17.-én Rózsa Sándor és szabadcsapata leveri a magyarok ellen fegyverkező Ezeres község Krassó vármegyében fosztogató rác és oláj hordáit. Rúzsa Sándorunkat csaknem mindig betyárként emlögetik… pedig… a Szabadságharcunkban Ő is mögtalálta végre a saját föladatát… a Magyar Hátország mentését… a gyáva antimagyar martalócokat –. .
Ma is tanulságos a Kormányzó Úr beszéde, melyet a Vörös Terror eltakarítása nyomán, a főváros fölszabadítása napján mondott e napon (102 esztendeje)… 1919 Enyészet (november) hava 16.-án a Vörös Terror leverését követően Horthy Miklós a fölszabadító Nemzeti Hadsereg élén bevonult a bűnös városba, Budapestre. Filmen is fönnmaradt ez az esemény.