Sikerpropaganda hitelből?
Botka László: „Szeged városa fegyelmezetten gazdálkodott…”

Korábban már több alkalommal foglalkoztunk Szeged eladósodásával. Legutóbbi írásunkban 2013-ra 41 milliárdosra becsültük a város adósságszolgálatának nagyságrendjét.

Azért, hogy a szegediek tiszta képet kapjanak, a nemrégiben elfogadott költségvetést áttekintve megpróbáltuk újfent kiszámolni (kizárólag az önkormányzat saját adatait felhasználva), hogyan is áll jelenleg a városi büdzsé, különös tekintettel az adósságkonszolidáció hatásaira.

Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy hasonló szerkezetű, ilyen mértékben átláthatatlan költségvetési előterjesztéssel még nem találkozhattunk (valószínűleg nem véletlenül). Bizton állíthatjuk, hogy a képviselők túlnyomó többségének az adósságállomány tekintetében fogalma sem lehetett arról, hogy tulajdonképpen mit is szavazott meg.

Például ahhoz, hogy a város adósságszolgálatának nagyságrendjét láthassák, az 5. számú melléklet 7 oldalnyi táblázatát kellett volna áttanulmányozniuk és 3 db, egyenként 17 tételből álló számoszlopot összeadniuk az előterjesztő helyett. Csak érdekességként: az 5. számú melléklet (adósságszolgálat lejárat szerinti bemutatása) és a 15. számú melléklet (adósságot keletkeztető ügyletekből származó fizetési kötelezettség) táblázataiból kiolvasható hitelállomány eltérő adatokkal szerepel, hogy a mellékletek hibás számozásáról már ne is beszéljünk…

Az a képviselő, aki a fenti feladatot elvégezte, a következő adatokkal szembesült:

Idézet az előterjesztésből:

„a Belügyminisztérium és a NMG képviselőivel történt egyeztetés alapján Szeged Város Önkormányzata legalább 50 %-os hitelkonszolidációban fog részesülni. Ez várhatóan 14,1 milliárd Ft hitelátvállalást jelent.”

„A minisztériumi képviselők javaslatára a költségvetés tervezésekor minden hitelre 50 %-os mérték lett számolva.”

Ebből következik, hogy miután a kimutatás 50 %-os mérték figyelembe vétele mellett történt, a konszolidáció előtti adósságszolgálat a fenti adat kétszerese: 46.271.706 ezer Ft! Ha figyelembe vesszük a 2013-ra beállított 1.734.572 ezer Ft összegű hiteltörlesztést, a maradvány akkor is 44.537.134 ezer Ft… (Ez az összeg nem tartalmazza az önkormányzati tulajdonú cégek több milliárdra rúgó hitelállományát, melyért természetesen végső soron a tulajdonos, azaz Szeged városa kell, hogy helyt álljon.)

Ennek a közel 45 milliárdnak az ismeretében lehet elgondolkoztató a városházi kommunikáció. Szentgyörgyi Pál volt gazdasági alpolgármester – még 2012. szeptemberében, tehát az adósságkonszolidáció előtt! – 24,6 milliárdos állományról beszélt. Sajnálatos, hogy a Fideszes kommunikáció is folyamatosan 23-24 milliárd adósságállományt emleget. Esetükben a félretájékoztatásuk talán mentség lehet, ám Szentgyörgyi esetében ez fel sem merülhet!

Szintén a volt alpolgármester mondta tavaly szeptemberben, hogy az adósságállomány 3 milliárddal csökkent. Ehhez képest a tárgyévi előterjesztés részét képező 2012. évi összevont mérleg 11.934.491 ezer Ft hiteltörlesztést és 13.538.627 ezer Ft hitelfelvételt tartalmaz. Ez volna a 3 milliárdos csökkenés?

Korábban már idéztük Botka László polgármestert, aki szerint „Szeged városa fegyelmezetten gazdálkodott és nem hazardírozott svájci frank alapú kötvényekkel”. Mit kezdjünk akkor a Számvevőszék 2010-es jelentésével, ami 1052 millió Ft árfolyamveszteséget állapított meg, mondván: „a növekedést a CHF és EUR árfolyamok emelkedése mellett az euróban történt 2010. évi kötvénykibocsátás okozta”?

A 2013-as költségvetésben szerepel a következő kitétel:

„a hitelek tervezésénél 2013-ban 290 EUR/Ft, 2014. évben 285 EUR/Ft árfolyammal számol a terv”. Hogy ez mennyire reális tervezés azt nem kommentálnánk, ellenben a lehetséges hatásait a költségvetési előterjesztés 17. számú mellékletében (az önkormányzat kezességvállalásait bemutató táblázat) található adattal érzékeltethetjük. E szerint a Szegedi Sport és Fürdők Kft. – más egyéb hitelek mellett – 1.137.900 Eur devizakölcsönt vett fel, 320.297 millió Ft értékben, tehát 282 Ft-os árfolyamon. Az induláskor számított kamat összege 112.777 millió Ft, azaz 28 %. Ha feltételezzük, hogy a törlesztést illetően itt is 290 Ft körüli árfolyammal számoltak, akkor jelenlegi és a várható árfolyamokat figyelembe véve minimum 17 millió Ft további kamatfizetési kötelezettség keletkezik, ami a tőkéhez képest mintegy 40 %-os kamatot jelent! Ki engedélyezhetett egy ilyen hitelt? (Megjegyezzük, hogy az említett cég minden évben csak 100 milliós nagyságrendű támogatással (2013-ban 105 millió Ft) képes minimális nyereséget produkálni, így nem kétséges, hogy a hiteleit az önkormányzat fogja megfizetni.)

Ez tehát a szegedi büdzsé valós állapota, és ennek ismeretében talán sokakban átértékelődik az a sikerpropaganda, ami hosszú évek óta folyik ebben a városban, amikor újabb és újabb haszonnal, megtérüléssel nem kecsegtető, munkahelyeket nem teremtő, de további költségeket generáló beruházásokkal kápráztatják el Szeged lakosságát, miközben a város gazdasága tetszhalott állapotban van (bezárt üzletek sora, megszűnő, vagy éppen csak vegetáló vállalkozások). Ideje lenne végre felébredni, talán az újabb őrületet, a partfal rekonstrukció Nagy Sándor-i légvárát még meg lehetne akadályozni.

Vagy ehhez egy másik képviselőtestület kell?

Civil Városi Unió

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...