Kártevőirtás információs lapjának áprilisi számának megtekintéséhez kattintson ide

Környezettudatos és költséghatékony, nagyrészt biológiai alapú szúnyoggyérítéssel mutatna példát Szeged, amely két év alatt a negyedére tudta csökkenteni a vérszívó állatok elleni küzdelemre fordított összeget. A visszavonuló áradás után maradt “tocsogók” idén újabb kihívás elé állítják majd a szúnyogok ellen küzdőket.

Környezettudatos, hatékony és nem utolsósorban költségkímélő módszerrel dolgoznak a szúnyogirtáson a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. munkatársai az elmúlt két évben. A repülőgépről szórt, vegyi védekezés helyett biológiai, baktériumalapú védekezést dolgoztak ki szegedi szakemberek bevonásával. Folyamatos ellenőrzés mellett célzott, precíziós módon csapnak le a szúnyoglárvák leggyakoribb melegágyaira, így még azelőtt csípik nyakon a problémát, hogy az szárnyra kelve nyakon csíphetne minket.

Kevesebb szúnyog és kevesebb kátyú

A szúnyogártalom elleni stratégiáról csütörtöki sajtótájékoztatóján beszélt Makrai László, az önkormányzati cég igazgatója. “Szegeden tó, tájvédelmi terület és folyó is van, melyek mind kedveznek a csípőszúnyogok szaporodásának, 2011 óta azonban teljesen új időszámítást kezdtünk a hazai szúnyogirtásban. Szegeden egy költséghatékony és igen jól működő rendszert sikerült kiépíteni az elmúlt két évben, ami országos szinten is egyedülállóan kezeli ezt a problémát” – emelte ki Makrai.

2011 előtt még több mint 110 millió forintot költött az önkormányzat a szúnyoggyérítésre, ezt az elmúlt két évben 30 millió alá sikerült szorítani, ráadásul hatékonyabb eredménnyel. A megmaradt összeget a társaság visszaforgatja a városba, többek között kátyúzási feladatokat is finanszíroztak belőle. A héten három tenyésztőhelyen vált szükségessé a biológiai kezelés: a gyálai Holt-Tiszánál, illetve a mellette lévő kubikgödrökben, valamint a Maros kiöntési sávjában, Újszegeden. A “veszélyeztetett” területeken az ellenőrzés rendszeres, emellett a lakosság tájékoztatására is nagy figyelmet fordítanak, hiszen egy hordóban vagy akár gumiabroncsban összegyűlt vízben akaratunkon kívül is tenyészthetjük a vérszívókat.

Országszerte nagyobb részt vegyi úton próbálnak megszabadulni a szúnyogoktól, míg az arány Szegeden nagyjából 90-10 százalék a biológiai gyérítés javára. Idén a Tiszai árhullám lesz a meghatározó ebből a szempontból, annak is főként a visszavonuló szakasza kedvez a lárváknak. “Körülbelül 10-12 fokos vízben indul meg a lárvafejlődés – nemrég jelentették be a Tisza szegedi szakaszánál a másodfokú árvízvédelmi készültséget, ilyen magas vízállásnál nem alakulnak ki azok a sekély részek, ahol a víz felmelegedve kedvezhet a szúnyogok szaporodásának” – emelte ki Szepesszentgyörgyi Ádám biológus, szúnyoggyérítési szakértő. A magas vízszint emellett a halaknak is kiváló életteret biztosít, melyek előszeretettel táplálkoznak a lárvákkal – tette hozzá, majd a sajtó munkatársainak be is mutatta, hogy a vízi állatok milyen gyorsan lecsapnak a dobozukba befecskendezett, könnyű falatokra. Szombaton, a Föld Napja alkalmából a füvészkertben is bemutatják mindezt a nagyközönségnek.

A szúnyogok elleni küzdelem még hatékonyabbá tételéért a társaság régiós összefogást szeretne kialakítani a Szegeden leszűrt tanulságokat követve.

(forrás: Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft,  Kártevőírtás, Szepesszentgyörgyi Ádám)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...