Scroll To Top

Tögye csak mindönki, amit tönnie köll,
És mindön úgy lössz, ahogy lönnie köll !

Üdvözlet Szegedről – Képeslapokon elevenedik meg a város múltja

Szögedi hírek 2013. máj. 21.

Több mint háromszáz képeslap segítségével elevenedik meg a csongrádi megyeszékhely múltja abban a kötetben, amelyet kedden Szeged napja alkalmából mutattak be .

  Simoncsics János, a kötet szerkesztője elmondta, hogy a könyvben szereplő mintegy háromszáz régi képeslapot Temesvári László válogatta ki feleségével többezres gyűjteményéből.
A kötet képeslapjai egy korabeli idegenvezetést idézve kalauzolják végig az érdeklődőket a Nagyállomástól a különböző városrészeken keresztül a Rókusi pályaudvarig. A képeslap kedves, vidám műfaj, hiszen a város legszebb arcát igyekszik bemutatni, így a könyv is szórakoztató kalandozást ígér az olvasóknak – közölte a kulturális szakember.
A legrégebbi, még rajzolt képeslap 1879-ből származik és a Tisza árvize által romba döntött várost ábrázolja, a legújabbon pedig a Dóm tér árkádjai tűnnek föl az 1930-as évekből. A képen nyomon követhető, miként vált Szeged hat évtized alatt viszonylag egységes képet mutató európai várossá – fogalmazott Simoncsics János.
A képeslapokat rövid ismertetések, anekdoták, helytörténeti érdekességek egészítik ki. A szerkesztő elmondta, hogy a szövegeket gondolatébresztőnek szánta, hiszen az igazi élményt az jelenti, ha az olvasó a fotelben hátradőlve, kezében lupéval elkezdi a részleteket vizsgálni, a feliratokat, cégéreket silabizálni.

Szeged napját azért május 21-én ünneplik, mert a település 1719-ben a Bécs melletti Laxenburgban „a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága- és jutalmaként” ekkor nyerte el a szabad királyi város rangot, de nem először: a címet első alkalommal a tatárjárás után, 1247-ben IV. Béla adományozta a városnak.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Admin

Webadminisztrátor

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)