Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor, szitakötő-mészárláskor, katica-gyilkoláskor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

A Magyar Régész Szövetség tiltakozik régészeti örökségünk törvényi veszélyeztetése ellen

A Magyar Régész Szövetség tiltakozik az örökségvédelmi törvény újabb leletellenes módosítása ellen, azaz régészeti örökségünk törvényi veszélyeztetése ellen.

Budapest (MTI) – Tiltakozik az örökségvédelmi törvény tervezett újabb módosítása ellen a Magyar Régész Szövetség (MRSZ); álláspontjuk szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások idő- és költségkeretének további csökkentése az ország régészeti örökségét veszélyeztetné.

„Nagyon szerényen és visszafogottan fogalmaznak, hiszen állásaikat veszíthetik el egy-egy őszintébb nyilatkozattal! Ha régészeti értékeink veszélyeztetését nemzetellenes, vagy hazaáruló cselekedetnek nevezzük, azzal még csak tárgyilagosan fogalmazunk.” – közölte az eset kapcsán a Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány – „Álljunk most a magyar régészek mellé! Ők azok, akik legalább kiállnak elemi érdekeinkért a saját hivatásuk becsületéért. Teszik ezt a maguk lehetőségei szerint, de gerinces magyar bátorsággal, tisztességesen. Nem hagyhatjuk cserben most sem a régész szakmát, sem őseink földben nyugvó hagyatékát gátlástalan gyarmatosítók, pénzéhes haszonlesők érdekeiért.”

Az MRSZ által az MTI-hez hétfőn eljuttatott állásfoglalás szerint a szövetség csupán a sajtóból értesült arról, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) indítványára az Országgyűlés ismét napirendre tűzte a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását.
„Bár az elmúlt hónapokban nemcsak szakmai részről érték erőteljes kritikák a legutóbb 2011 novemberében átírt törvényt, mégis újból a szakma részvétele nélkül és az örökségvédelmi szempontok – egyebek mellett Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak – mellőzésével készül a kormány annak módosítására” – áll az MRSZ közleményében.
A régészszervezet a Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter részére március 29-én eljuttatott levelében is kiemelte: Érthető a gazdaságpolitika céljait szem előtt tartó, az eljárások időtartamának rövidítését célzó szempont.
A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány ellenben teljesen érthetetlenek és megmagyarázhatatlannak tartja a régészet évezredes kincseinek megmentése elé bármi „gazdaságpolitikai” szempont erőltetését. Ez az elvtelen törleszkedés mindössze a régészek hitelességét gyöngíti.
A Magyar Régész Szövetség hitelességének megőrzésére azonban hangsúlyozta, hogy a próbafeltárások engedélykötelességének eltörlése és a régészeti feltárások engedélyezési kérelmének ötnapos határideje a megalapozott szakmai munka feltételeit veszélyezteti.
Problémát jelent a gépi földmunka időtartamának egységesen tíz napra történő korlátozása is, ez ugyanis teljességgel figyelmen kívül hagyja mind a régészeti feltárások gyakorlati, szakmai szempontjait, mind a beruházások eltérő léptékéből adódó realitásokat – figyelmeztet az állásfoglalás.
A dokumentum szerint az MRSZ attól tart, hogy a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárásokra fordítható keretösszeg 200 millió forint bruttó értékre történő további leszállításával a nemzeti identitás egyik pillérét jelentő régészeti örökség további jelentős része fog örökre elveszni.
Mint a szövetség közölte, levelükben felajánlották együttműködésüket a törvényalkotók számára, és felhívták figyelmüket az MRSZ már kész törvénymódosítási javaslatára.
Az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága hétfőn általános vitára alkalmasnak találta a NEFMI indítványát. A testület ülésén Szőcs Géza kulturális államtitkár közölte: a módosítási javaslatban az örökségvédelmi szakma szempontjait ezúttal a nemzetgazdasági érdekek alapján voltak kénytelenek felülírni.

Dr Szabó László, a Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány alapítója hozzátette: „Döbbenetes nemzeti értékeink ilyetén kiszolgáltatottsága holmi „befektetői” – tehát nemzetellenes – érdekeknek. Ami ezer, vagy kétezer évig elfért a földben, azt ma sem lehet sürgős kikaparni. ” – majd nyilatkozatát e szavakkal zárta:
„Ha ennyi tisztelet jár ma őseinknek, mi ugyan mit remélünk a jövendő „még modernebb” nemzedékeitől?”

MTI hír nyomán
2012. április 2., hétfő

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)