Március 30-án Európa nagy részén – így Magyarországon is – megkezdődik a nyári időszámítás. Az órákat hajnali 2-ről 3 órára állítják.

A nyári időszámítás bevezetését az amerikai Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben, de csak 1916-ban vezették be először Amerikában, azaz a helyi időt egy órával előre állították az adott időzóna idejéhez képest. A nyári időszámítás elnevezés onnan ered, hogy ez az időszak, legalábbis az északi féltekén, nagyrészt a nyárra esik. A nyári időszámítás rendszere Magyarországon először 1916-tól 1957-ig működött, hosszabb-rövidebb kihagyásokkal.

Az 1973-as kőolajválság után a nyugati világ országai újra elővették az óraállítás ötletét, hogy a vállalatok és a háztartások számára egy óra világosságot nyerjenek, ezzel energiát takarítsanak meg. A nyári időszámítást elsőként Franciaországban vezették be 1976-ban, a példát számos európai ország követte.

Az óraállítási módszer azon alapul, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Amennyiben a nap által sugárzott „ingyenes” fény nagyjából egybeesik a lakosság ébrenlétével, kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. De más előnyei is vannak, a szabadban eltölthető idő – kikapcsolódással vagy munkával – egy órával megnövekszik a későbbi sötétedés miatt.

Magyarországon a nyári időszámítást 1980. április 6-án, villamosenergia-megtakarítási célból vezették be újra, az órákat szeptember végén igazították vissza. 1996-ban egy kormányrendelet az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendszerhez igazította a magyar gyakorlatot, így a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3 órakor végződik. (A módosításra a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt is szükség volt.)

Az Egyesült Államokban a nyári időszámítás 20 év óta változatlan szabályait 2007-ben – az energiafelhasználás további csökkentésének reményében – megváltoztatták. Eszerint náluk a nyári időszámítás március második vasárnapjától november első vasárnapjáig tart. Oroszországban 2011-ben elnöki rendelettel eltörölték a téli időszámítást. Az új moszkvai idő az addigi nyári idő lett. Európában még Fehéroroszországban és Izlandon nem alkalmazzák a nyári időszámítást.

A nyári-téli időszámítás és az energiatakarékosság közötti összefüggést az utóbbi időben egyre többen vitatják arra hivatkozva, hogy napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások, s így elenyésztek a korábban még jelentős megtakarítással járó nyári időszámítás előnyei. A kimutatások szerint azonban az átállás 1-4 százalékos megtakarítást jelent az energiafogyasztásban, az óraátállítással megközelítőleg az ország egy napi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg. Ugyanakkor az átállás hatással van az emberek bioritmusára, közérzetére, statisztikák szerint az ezt követő napokban nő a közlekedési balesetek száma.

A vasárnap életbe lépő nyári időszámítás Európában október 26-ig tart.

(forrás : MTI)

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...