Scroll To Top

A magyarság elnyomatásának legfőbb oka a gyáva magyar ! (Sz.)

Zsigmond király útja

Budapest II. Kerület

Képviselő Testülete és Közgyűlése részére

 

Javaslat

Zsigmond királyunk emlékezetének méltó megőrzésére

Tisztelt Polgármester Úr!

Tisztelt Képviselő Testület!

Immár 8 esztendeje évről évre Önök elé tárom Buda egy égő sebét és több, mint fél évszázados adósságát, valamint ennek törlesztésére tett javaslatomat.

A mellékelt levélben javaslatot teszek Buda egy arculati elemének megújítására: „Zsigmond király útja” – Országunk fényét emelhetjük e méltó névadással és a hajdani nagyság emlékének hirdetésével. Európa népei büszkék a múltjukra, nekünk sem árt történelmünk fényesebb oldalait is megcsillantanunk…

Zsigmond királyunk német-római császárrá koronázása idején (1433 körüli festményen)

Merjünk nagyok, mert magyarok lenni!

Buda többet érdemel!

Zsigmond királyunk is!

Tisztelt Közgyűlés!

Zsigmond király (1387-1437) minden idők (egyik) legnagyobb magyar királya, – az egyetlen Budán székelő német-római császár – kora Európájának leghatalmasabb uralkodója és legnagyobb művészetpártolója (mecénása) volt. Lényeglátó gondolkodásával és páratlan szervezőkészségével Magyarország központi szerepét kerek 50 esztendőre biztosította Európában.

Halála 500. évfordulóján Buda egyik főutcáját, a Budát és Óbudát összekötő főutat nevezték el róla. Ez az út már 1879 óta viselte a „budai császár”, Zsigmond nevét, 1938-ban azonban a félezredéves évforduló alkalmából „Zsigmond király útjá”-vá nemesedett. Ezen út végén állhatott egykor a sárkánylovagok királyának palotája. Ugyanezen út 1947-ben, a kor trónfosztó hangulatában, a szociáldemokrata Kunfi Zsigmond nevét kapta torz áthallásként…

Kunfi Zsigmond, a Proletárdiktatúra (Vörös Terror) közoktatásügyi népbiztosa

Majd a Rákosi-rendszer „elsöprő” logikája szerint a kommünista terrorista Frankel Leó orozta el a lovagkirálytól a névadó tisztét.

2006-ban méltó főhajtással tisztelgett a Szépművészeti Múzeum a budai császár-király, Luxemburgi Zsigmond emlékének Sigismundus Rex et Imperator – Művészet és kultúra Luxemburgi Zsigmond korában című kiállításával. Akkor jeleztem először Buda (II. kerülete) képviselőinek és önkormányzatának e több évtizedes adósságunkat.

Ezúton, Zsigmond neve napján bátorkodom újfent javasolni Önöknek az utóbbi évezred legnagyobb Budán székelő uralkodójának tiszteletére, a reformok jegyében „Zsigmond király útja” nevét emléktáblával is megújítani. A kommunista párti Frankel Leó pedig bizonyára megleli majd illő helyét a fővárosi köztérnevek kusza rendszerében. Vagy még illendőbb helyen, a sűllyesztőben. Esetleg a Terror Házában…

„Zsigmond király útja” – Országunk fényét emelhetjük e méltó névadással és a hajdani nagyság emlékének hirdetésével. Európa népei büszkék a múltjukra, nekünk sem árt történelmünk fényesebb oldalait is megcsillantanunk…

Szíves együttérzésükben és egyetértésükben bízva tisztelettel:

Dr. Szabó László

Magyar Kulturális Örökség

Alapítvány

alapító

Kelt: 2014. Ígéret hava (május) 2.-án, Zsigmond napján

Frankel Leó

További tájékozódáshoz ajánlom…

A Zsigmond királyunkkal egy lapon nem említhető népirtó rém képe és (neobolsevik eufemizmussal taglalt) tettei, némi szójátékkal „munkássága”:

Első válaszlevelünk:

Tisztelt Dr. Szabó László!

Teljes mértékben egyetértek indítványával, a II. kerületi testületi ülésen javasoltam az utca nevének visszaállítását, ám jogkör hiánya miatt a kerületnek csak ajánlási joga van. az utcanevek megváltoztatása a Budapesti Közgyűlés jogköre. Tarlós István főpolgármester korábbi nyilatkozata szerint az önkormányzati választásokig nem kezdeményez változtatást, bár korábban éppen Ő javasolta a Frankel Leó utca átnevezését. A kerületet érintő korábbi meghátrálás Tormay Cecile utca elnevezésében történt, amikor szintén visszalépett Tarlós úr! Sajnos ezek az esetek a még mindig meglévő baloldali szemlélet túlsúlyát mutatják Budapesten. Amint lehetőségünk lesz rá, Frankel Leóról semmilyen köztér nem lesz elnevezve a városban.

Tisztelettel:

Bodor Zoltán

Jobbik Magyarországért Mozgalom

II. kerület

2014. május 5.

Második válaszlevelünk:
Tisztelt Szabó Úr!
Köszönettel megkaptam levelét, amellyel kapcsolatban tájékoztatom, hogy több ezer helyi lakos már véleményt mondott a témába. A helyiek szinte egyöntetűen kimondták, hogy a Frankel Leó út nevét ne változtassák meg. A Fővárosi Közgyűlés és a Tarlós főpolgármester is tiszteletben tartotta a helyiek véleményét. Jómagam is ezt tartom követendőnek.
Tiszteletben tartom személyes véleményét Frankel Leóról, azonban annak a tények is ellentmondanak. 
Üdvözlettel,
Varga Bendegúz – Az iPad készülékemről küldve

2014.05.06.

(MSZP-lista)

A teljesség kedvéért, legelső (8 évvel ezelőtti) levelem: Zsigmond király útja – ma is Frankel Leó álnéven… <Katt ide!

 

…és ajánlója, ahol…

Az eredeti javaslatom messze túlmutat holmi köztér-névváltoztatáson.

Valódi arculati megújulást ajánlottam a II. Kerületnek:

Ez az ország többet érdemel!

Zsigmond király többet érdemel!

– A történelmi útját és annak tisztes keresztelőjét, névadóját,

– Zsigmond király útján fölállítandó (3:1-es) lovasszobrát,

Zsigmond neve napján éves emlékfölvonulását – a Sárkánylovagok karneválját…

Az első ilyen Zsigmond-karnevál még bizonyára csak „utcabál” hangulatú lesz majd. Erre az utcabálra pedig kivonulhat az okmányiroda képviselete, hogy megkönnyítse a lakcím-átiratásokat. Így együtt ünnepelhet mindenki majd Zsigmond napján!

A magyar kereszténység dicséretére és védelmére alakult Sárkánylovagok jelképe lehet e zsigmondi vigaszságok méltó jelképe is…

Bizakodva a Magyar Föltámadásban,

Tisztelettel:

Dr. Szabó László

Magyar Kulturális Örökség Alapítvány

alapító

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)