Független magyar ország!
Önálló magyar állam!
Kettő is!
Egyszerre…

A megnyomorított csonka kis Magyarország
és a …
Lajtabánság!

Éppen ma 95 esztendeje!

1921. október 4.- én egy (másik) önálló magyar állam jött létre Csonka-Magyarország nyugati szomszédaként. A Lajtabánság határos volt nagyobbrészt Ausztriával nyugaton és (a maradék) Magyarországgal keleten. Északon rövid szakaszon az ezeréves Magyarország testéből tépett Fölvidékkel, azaz Csehszlovákiával, délen pedig a legrövidebb határa a belőlünk is szakított Szerb–Horvát–Szlovén Királysággal volt.

Ma 95 esztendeje egy maroknyi magyar megmutatta a világnak, mit jelentenek az akkor unásig hangoztatott – majd pedig a legarcátlanabbul be nem tartott – Wilsoni elvek. A néptöbbségi jog.
Az önrendelkezés joga. – Magyarnak az akkor nem járt! Ma sem jár.

Hogy ezt mindenki tisztán érthesse, elsőnek a bennünket háborúba táncoltató Ausztria harapott belénk! Az Antant vetett neki koncot a mi testünkből!

Ajánlott olvasmány: Saint Germain – osztrákhízlalás magyar húsból

A vesztes Ausztriának osztatott Magyarország nyugati karéja.

A terképen a mai Burgenland, – nyugati határőr „Váraink vidéke” – vagyis a magyar területek, melyek ma is osztrák megszállás alatt állnak. Ezen területek a Lajtabánság nyugati felének felelnek meg. Ezeréves magyar területek, melyeket (a módszeres elnémetesítés nyomán) nem sikerült megmenteni a Magyar Hazának…

A húsunkból tépett tartomány ma 7 kerületre és 2 városra oszlik. Északról dél felé ezek a következők:

Bizonyára sokaknak ösmeretlenül cseng az ezt deklaráló Saint Germain-i Békeszerződés is.
Ma sem szerepel a magyar alapoktatásban! Nem hogy gyásznapot nem tartunk, de még egy gyászpercet sem állunk némán a harangok zúgása között ezeréves nyugati végeinkért…
Miért hallgattatják agyon ezt is? A nyugati vállunkba tépő Saint Germain-i Békeszerződést…
Hát érdemes tájékozódni! A bennünket képviselőknek meg föltenni a magyar kérdéseket!
Saint Germain, avagy 90 éve kezdődött el Magyarország fölszámolása – Jogorvoslatunk meddig várat még magára?!

Akkor azonban, – volt még magyar hit és magyar virtus és erő – mint derült égből kerekedett vihar, úgy kelt életre a Rongyos Gárda! Prónay Pál, Héjjas Iván, Maderspach Viktor és névtelen, rongyos hőseik…

Pörzse Sándor filmje az egyetlen, amely a módszerváltás óta a Rongyos Gárdáról készült.
Pörzse Sándor filmje
Elfelejtett RONGYOS GÁRDA

Ma állítólag egy független magyar országban élünk, de még csak hírből sem hallunk lajtabánsági hőseinkről, a győztes őrségi csatáinkról… Vajon, miért nem?
Vajon nem szégyen-e? – Lajtabánságunkról és hőseiről a módszerváltozás 26-27 esztendeje alatt eggyetlen kis film született…

Bizony szégyen, hogy az Őket fasisztázó antimagyar, internáci csürhe még mindig szalonképes lehet!

Vajon miért nem szerepel ma ez az évszázados magyar dicsőség a magyar(?) újságok címlapjain?
Talán – a zsigereik mélyén – Önök is érzik ezt titkon…

Hát csakis azért mert…
Turulos zászlajával, turulos címerével… Ízig-vérig magyar!

A Lajtabánság egy magyar ország volt!
Magyarország, a csonka kis magyar ország nyugati pajzsaként…

A Lajtabánság központja Felsőőr lett. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét „Esztrájg”-tól,  itt hirdették ki a független magyar ország megalakulását. A bánság alapítója, Prónay Pál lett a kormányfő. – Szobra ma sem áll sehol a fölszabadított nyugati végeken!
A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja. Az ideiglenes kormánynak a megmaradáshoz pénzre volt szüksége. A kor egyik érdekessége, hogy bár adószedésből nem sokat remélhettek, viszont az egyik pesti nyomdában nyomott lajtabánsági bélyegekért a gyűjtők már akkoriban is nagy árakat fizettek.

Felsőőr címere

A ma osztrák megszállás alatt élő Felsőőr avagy ahogy az ottaniak mondják még ma is Füösüöüör volt (bizony, nyíló kettőshangzókkal!) az a hely, ahonnan talán legérdekesebb tájszótárunk származik. A kihaló nyugati nyelvjárásunkat az őrségi “nyugat-magyar” Imre Samu örökítette meg apró kis szótárában.

Sajnos Ő már negyedszázada nincsen közöttünk. Nagyobb ívű nyelvmentő vállalkozásról a Lajtabánság irányában azóta sem hallani. (Másutt sem.)

A sanyarú jelen jó híre talán annyi, hogy működik egy kétnyelvű középiskola még Felsőőrben:

20 éves a Felsőőri Kétnyelvű Gimnázium | Nyugat.hu

A felsőőri kétnyelvű gimnázium: egy fél osztálynyi diák Szombathelyről

Él még magyar hát a Lajtabánság maradékán, a megszállt területeken is!

Lajtabánságossan… üöriessen…
Szebb Jövüöt !
kíván

A Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány
nevében az alapító
Dr. Szabó László

Ajánlott olvasmányok:

Imre Samutól

( nyelvjáráskutató,  nyelvész doktor (1969), a magyar nyelvjárási atlasz munkálatainak fő szervezője. 1976-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-től rendes tagja. )

• Felsőőr helynevei, Debrecen, 1940.
• A felsőőri földművelés, Debrecen, 1941.
• Az é hangok állapota a felsőőri nép nyelvében, Kolozsvár, 1942.
• Német kölcsönszók a felsőőri magyarság nyelvében, Kolozsvár, 1943.
• A magyar nyelvjárások atlasza, I–IV. köt., Budapest, 1968–1978 (szerk. Deme Lászlóval).
• A felsőőri nyelvjárás, Budapest, 1971.
• A mai magyar nyelvjárások rendszere, Budapest, 1971.
• Felsőőri tájszótár, Budapest, 1973.
• Nyelvjárásaink ma, Budapest, 1973.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...