Scroll To Top

Nem kérünk a fasiszlám terrorból!
Már kaptunk belőle 150 év kóstolót !
Azóta is csonkák és nyomorultak vagyunk...

A C-vitamin emlékszobája – ahol egy magyar Nobel-díj született

Szeged város (balvezetőinek) adóssága Szent-Györgyi Alberttel szemben szinte értelmezhetetlen. Másfél évtizede még hagyatékának hazahozásáról és itthoni – szegedi(!) – újratemettetéséről folytak tárgyalások. Azóta már tárgyalások sem folynak, emlékház helyett lett egy emlékszobája… A Szent-Györgyi Nobel-díjából vásárolt villában ma is a – ház melléképületeit is engedély nélkül elbontó – jogtipró (magát furcsamód „jogvédő”-nek tituláló) iroda székel. A ház látogathatatlan, az emléktáblája is csak színházi távcsővel látható. A Város-ellenes balvezetés PR-gépezete címerpajzsként használja Nobel-díjasunk nevét, – legújabban éppen a csodák panamájához – miközben naponta gyalázza meg az emlékét.

Lehet azonban most a Szent-Györgyi-év és a 75 évforduló alkalmából ébresztőként egy „Aszkorbin-szoba” – a C-vitamin emlékszobája – ott, ahol a világhíres vitamin (fölismerése) született. Abban a szobában, melyben a C-vitamin fölfedezése idején Szent-Györgyi Albert élt és alkotott…

Dr Sz L

A C-vitamin emlékszobája

Tervezet

 Az idei Szent-Györgyi-év alkalmat kínál 75 év óta elmulasztott föladatunk pótlására: a C-vitamin emlékhelyének tudatosítására és népszerűsítésére. A Déri Miksa Ipari Szakközépiskola (Szeged, Kálvária tér 7.) alagsori nagy tanműhelyének a hajdani földszinti Szent-Györgyi-lakás felé eső kisebb terme leválasztható a többiről, s nem hiszem, hogy hiánya nem lenne pótolható.

Ez a C-vitamin szülőhelye. Itt volt Szent-Györgyi Albert (1893—1986) egyetemi Orvosi Vegytani Intézetének laboratóriuma 1931-ben, amikor Joseph Louis Svirbely (1905—?) azonosította Szent-Györgyinek szarvasmarhavesekéregből kivont, kristályosított hexuronsavát a C-vitaminnal, és 1932-ben, amikor Szent-Györgyi munkatársaival paprikából izolálta a C-vitamint.

Ennek emlékhelyét kell megteremteni. Kinyitni az egykor ismeretlen okból bezárt udvar felőli ajtót, és ezzel jól megközelíthető kiállító helyiséget létrehozni. Ebben részben rekonstruálni kellene a hajdani laboratórium legszükségesebb eszközeit; részben tömör föliratokkal és képsorozattal bemutatni az egykori kísérletek folyamatát. A kiállítás többi része egyrészt a szegedi paprikának (termelésének, földolgozásának) állíthatna emléket szintén föliratokkal, termelőeszközökkel, képekkel, részben iskolatörténeti dokumentumokkal illusztrálhatná a genius locit: azt, hogy a hely elválaszthatatlan a világjelentőségű sikertől.

Ez a kis kiállítás — összehangolva az orvoskari dékáni hivatalban (Tisza Lajos körút 107.) berendezett Szent-Györgyi-emlékszobával — méltóan szolgálná 1) a C-vitamin; 2) fölfedezője, a Nobeli-díjas Szent-Györgyi Albert; 3) Szeged város; 4) a szegedi egyetem; 5) a szegedi paprika; 6) nem utolsósorban a hely, a Déri Miksa Ipari Szakközépiskola szerepének és jelentőségének tudatosítását a közvéleményben és népszerűsítését helyben, országosan, nemzetközi méretben.
Nyilván a szegedi idegenforgalom föllendítését is, hiszen mind a helybeliek, mind az idelátogatók különleges zarándokhelynek tekintenék.

Szeged-Szőreg, 2012. június 1-jén.
Péter László
professor emeritus

Ajánlott olvasmány: Nyílt levél Nobel-díjasunk emlékezetéért

Bővebben a Szent-Györgyi Emlékházról: Szent-Györgyi-villa – Szent-Györgyi Albert Emlékház


Dergán Ádám – Orvosok Lapja – 2009. november

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)