Az Aracsról, a délvidéki  magyar folyóiratról csonkországunkban nem sűrűn hallani. A nagyon kevés, igaz magyar hang egyike a Kárpát-medencében, magyarságát vállalva a legnehezebb környezetben, rác (szerb) megszállás alatt is. Támogatást nemigen kap, de nem is igen kér. Gondoskodhatunk pedig róla megrendeléssel.
Ha meg nem is rendeljük, hát legalább olvassuk! Aki pedig nem ismeri, most megteheti (ide kattintva):

Aracs – A folyóirat – Társadalmi Szervezet

De élőben is megszólalnak az Aracs lelkei – főszerkesztője és szerkesztője – ma este Szegeden.

Aracsról és a délvidéki  magyarság mai helyzetéről
beszélget Bata János költő, az Aracs folyóirat  főszerkesztője dr. Fejér Dénessel

Dr. Fejér Dénes kezdeményezésére és vezetésével kerül sor az ARACS bemutatására
június 19-én kedden este 6 órai kezdettel Szegeden, a Petőfi Sándor sgt. 4. alatt lévő Korona szállóban.

Meghívott vendégként jelen lesz Bata János főszerkesztő, Gubás Jenő és Gubás Ágota a szerkesztőség részéről, valamint Domonkos László, Juhász György és Balázs-Art Valéria Budapestről.

ARACS = középkori magyar helység délvidéken
ARACS = 13. századi bencés katedrális romja

    A közkézen forgó délvidéki és rácországi (elavult, idegen szóval „jugoszláviai”) térképeken nincs jelölve, ám a 2006. CARTOGRAPHIA Magyar Élettér autóatlasz 60. oldalán megtalálható. A Törökbecse-Basahíd közötti útról leágazva kb. 4-5 kilométeres, járművel nehezen járható úton közelíthető meg a templomrom. A rom megpillantása megrendítő élmény az egykor gazdag magyar múlt, romként ugyan, de megmaradt tanúbizonysága.

A templom a 13. század első harmadában, valószínűleg egy korábbi templomot felváltva épült (az előzmény létére az 1896-ban előkerült ún. aracsi kő utalhat). A datálás a művészeti kapcsolatokra alapozható, amelyeknek rekonstruálásával Raffay Endre foglalkozott. Megállapítása szerint a kapcsolatok az 1200-körüli magyarországi emlékek mintakép-, illetve közvetítőszerepét feltételezik.

Az alaprajz, a pillérformák és a szentélyrész előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval, a boltozati rendszer pedig a franciaországi Bourges székesegyházát is jellemző megoldással rokonítható. A díszítőfaragványok egy része antikizáló kompozíciójú. Ezek az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence–emiliai eredetű stílusrétegének a hatásáról tanúskodnak: mestereik a tudásukat ott szerezték. A faragványok egy másik csoportja gótikus jellegű, egy közülük a Pannonhalmi Bencés Főapátsági templom reimsi kapcsolatú faragványaival mutat összefüggést.

Az épület sorsát a 16. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a 19. századi romkultusznak és a művészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye.

Az aracsi pusztatemplomot az 1990-es években a délvidéki magyarság újra felfedezte, s fokozatosan a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus emlékévé válik. Két polgári (civil) szervezet, s a délvidéki magyarság közéleti szereplőinek adományozandó díj viseli e nevet.

Aracs, község a Délvidéken, a Tisza bal partján Kökéndtől (Nagykikindától) dél-nyugatra, sakktáblás szerkezetű település. 1910-ben 9163 vegyes, magyar, rác (szerb) lakója volt. A Szent Miklós tiszteletére emelt  bencés apátsága 1253-ban már állt. 1370-ben Erzsébet királyné révén a ferencesek birtokába került. Vásáros hely 1422-ben és mint mezőváros Becse várához tartozott. Ma Törökbecse (rácul Novi Becsej) része. Apátsági templomrom (román kori) 12-13. század.

Az Aracs régi magyar személynév is. Az 1990-es években szórványosan fordult elő. Itt az idő fölfedezni elhagyatott pusztatemplomunkat és új élet(ek)re kelteni elfeledett szép magyar nevünket!

Dr Sz L

Irodalom

• Henszlmann Imre: Archaeologiai kirándulás Csanádra. In: Archaeologiai Közlemények, 8,1871.49. (Az aracsi templomról szóló rész: 39- 49.)
• Vajda János: A „mese-titkú” aracsi pusztatemplom, árva magyarságunk zászlóhordozója, Aracs Hagyományápoló Társaság, Torda, 2002.
• Aracsi Vajda János: A „mese-titkú” aracsi pusztatemplom ezeréves története, Aracs Hagyományápoló Társaság Torda 2007.
• Aracsi Vajda János: A „mese-titkú” aracsi pusztatemplom mondái, Aracs Hagyományápoló Társaság Torda 2007.
• Dániel Géza: Az aracsi romok
• Id. Berecz Sándor: Pusztatemplom, egy darab szentföld, 1970.
• Kalapits Zoltán: Történelem a föld alatt, 1995.
• Jung Károly: Az emlékezet útjain, 1993.
• A határon túli épített örökség megóvása, NKÖM 2000.
• Dr. Istvánfi Gyula: Bencés apátsági templomrom, Aracs
• Dr. Guzsik Tamás: Az aracsi templomrom építészettörténeti értékelése, 2000
• Kozák Éva – Sedlmayer János: Az aracsi románkori templomrom műemléki vizsgálata, 1972.
• Sedlmayer János: Az aracsi bencés apátsági templom és kolostor helyreállítási javaslata, 1972
• Milka Čanic-Medić: Az aracsi középkori templomrom, 1974
• Dr. Istvánfi Gyula: Szükséges állagvédelmi és fenntartási teendők a 2000. Vi. hó 6-i helyszíni szemle alapján
• Dr. Istvánfi Gyula: Az aracsi pusztatemplom 2000
• Raffay Endre: Az aracsi templom
• Vajdasági – Magyar Tudományos Társaság: Délvidéki/Vajdasági magyar helységnevek, Újvidék, 2000
• Huzsvár László: Szentbeszéd, 2000. július 30.
• Ivánji István: Bács-Bodrog vármegye helynévtára 1906

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...