Scroll To Top

„Jaj annak a népnek, amelynek a történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)

Ludovika királynénk szülinapján

Mária Ludovika osztrák császárné, magyar királyné – a magyar hadi akadémia alapítója

Habsburg–Estei Mária Ludovika főhercegnőHabsburg–Lotaringiai-ház Este-modenai ágából származó osztrák főhercegnő, Mária Terézia császárné unokája, házassága révén 1808-tól haláláig osztrák császárné, magyar és cseh királyné, I. Ferenc császár–király harmadik felesége. Monzában született, 1787, december 14.-én.

Az 1808. évi országgyűlés kimondta a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, a Ludoviceum felállítását. Az intézmény Mária Ludovika magyar királyné nevét kapta, aki koronázási tiszteletdíjából 50 000 ezüstforintot (Florint) ajánlott föl annak fölépítésére. Az intézmény főépületét Pollack Mihály tervei alapján építették, 1836-ban készült el. Az épület ma is a Ludovika téren áll Budapest VIII. kerületében. A fényes hírű Ludovika több mint száz éven át a magyar tisztképzés makulátlan palotája volt.


A Ludovika Akadémia főépülete (1913-ban)

A Ludovika Akadémia mögött, az Orczy-kertben 1929-ben szoborcsoportot állítottak az alapítás emlékére. Mária Ludovika királynét, József nádort és Buttler János grófot örökíti meg. A szoborcsoport Bassler Adolf alkotása (1901). Az 1919-ben az első Vörös Terror alatt ledöntött és megrongált szoborcsoportot Vass Viktor (1873–1955) állította helyre (1929-ben). A Második Világháború után a magyarüldöző komenisták megint eltávolították, így csak a rendszerváltozás után, 1992-ben állíthatták helyre és avatták fel ismét.


Felirata: “A Ludovika név hirdesse a nemzethez való vonzalmunknak emlékezetét.”  (Fénykép: Mazarin07 )

A magyar tisztképzés becsületének egy fényes példája, hogy az akadémián a rossz osztályzat megbocsájtható volt, a csalás (puskázás) azonnali elcsapással járt. A magyar tiszti becsület Európa példaképe volt. Az lehetne ma is! – Az egyik utolsó ludovikás tiszt, Török Pál tüzérezredes Szegeden élt, 97 évesen távozott közülünk…
Számtalan hasonló történetnek anekdotázó tudója és mesélője volt…
Egy valóban Magyar Ország bizonyára nem hagyta volna elmondatlan elveszni történeteit !

A Ludovikára szükség van ma is! Talán jobban, mint valaha!

Ludovika királyné szülinapján különösen megfontolandó, hogy linderkedő mutyimesterekre szabad-e bíznunk hazánk védelmét, vagy inkább újjáteremtenünk illene egy – csaknem elveszett – tiszta tiszti hagyományt. Az utolsó, még élő ludovikás tisztekkel a rendszer még megújítható.

Bárcsak vezényelhetné ma is vitéz hadfiaink neveltetését az újjáteremtendő Ludovika Akadémia!

Dr. Sz. L.

Ajánlott olvasmány:

Rada Tibor: A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia. és a Testvérintézetek Összefoglalt Története (1830-1945)

1808. évi VII. törvénycikk a Ludovika alapításáról

Vissza az Orczy-kertbe!

A magyar légierő a térségben a legerősebb
Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)