Scroll To Top

A modern demokrácia a korrupció terrora ! (Sz.)

A Szépművészeti Múzeum – Schickedanz Albert 175. szülinapján

Hagyomány 2021. okt. 14.

1846 Mag (október) 14-én született Schickedanz Albert festő és műépítész, az eklektikus építészet mestere, a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője († 1915).

A halicsi (galíciai) Bielsko Biala (Biala bei Bielitz) városban született német származású, de magyar érzelmű család sarjaként. Igen ! Akkoriban nemes, dicsőséges dolog volt magyarnak lenni !
Apja, Schickedanz Ferdinánd (Nándor) földbirtokos, majd borkereskedő volt, édesanyja Rumann Ludmilla Szidónia. Gyermekkorát a magyar (azóta csehek majd szlovákok által megszállt) Késmárkon töltötte, ahol apja 1848-ban polgárjogot kapott.

Schickedanz Albert: A Műcsarnok tervezete, Andrássy úti homlokzata és metszete, 1896-ban.
(Magyar Nemzeti Levéltár)

Aztán következett a Szépművészeti Múzeum …

Schickedanz Albert: Pályázati terv a Szépművészeti Múzeum építésére – város felőli nézet (1899)

Az 1896-os millenniumi törvény határozott a Szépművészeti Múzeum létesítéséről. A pályázatot 1898. szeptemberében írták ki az Aréna (ma nemzetvesztő Dózsa György) út, az Állatkerti körút és az állatkert által határolt, 12 000 m²-es területre. Kilenc pályamű érkezett, ebből három építész a saját nevével, hat pedig jeligével jelentkezett. A bírálóbizottság politikusokból és művészekből állt. A bírálat meglepő különlegessége, hogy végül a második helyezést elért pályaművet valósították meg. De Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervét is csak úgy fogadták el, hogy az építészek vállaltak bizonyos átalakításokat. Micsoda értő bizottság ! Bár ma volnának ilyenek !!! 

Szépművészeti Múzeum

Az 1896. évi VIII. törvénycikk alapján 1898-ban írták ki a Szépművészeti Múzeumra a pályázatot, amin Schickedanz Albert második lett Pecz Samu mögött, mégis ő kapott megbízást a végleges tervek elkészítésére, figyelembe véve Pecz megoldásait…

Esti díszfényben a Szépművészeti Múzeum a Székely Szabadság Napján – 2014 március 10.-én

Épített környezetünket bár nap mint nap látjuk, mégsem értékeljük illően.
Épületeink szépsége (vagy ma modern csúfsága) nap mint nap hat ránk, mégis megértésük a közoktatásból is kiszorult… Ma a magyar közoktatásban az irodalom meghatározó súllyal szerepel, míg az építészet meg sem jelenik ! – Ezen a bugrizmuson miahamarabb változtatnunk kell !
Schickedanz Albert neve egy Művelt Magyar Országon legalább oly ismert kell legyen, mint Adyé vagy Babitsé ! Hiszen… Ki a (dicső) múltját nem becsüli, az a (dicső) jövőjét sem érdemli !

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)