Ad Marcum Aurelium ( Juhász Gyula, Nyugat, 1921 október 16. )

E szőke bús magyar víz hajlatánál,
Hol én ma holdvilágnál messze nézek,
Mélázott árván ama régi császár
És meditált felőled, távol Élet.

Ő is magánya magasára lépve,
Mint holdvilág a halk azúr tetőre,
Úgy látta, hogy káprázat semmisége
A tett, a vágy s az álom balga, dőre.

Úgy látta ő is és a szíve mélyén,
A hármas érc alatt, mint a pokolban
A Vulkán pörölye, mely fájva dobban,

Egy érzés vert és gondolá, miként én
A szőke vízre, szőke holdra nézve:
Az Élet gyász és nem mersz halni mégse !

Gyalunk e versét átélni, szavalni és ilyes őszökön gyermekeinknek is továbbadni minden művelt magyarnak alap…

Marcus Aurelius – Először a Nyugat 1921 Mag (október) hava 16.-ai számában jelent meg. Utána a Testamentom kötetben (86.o.), majd a Hárfa kötetben, végül a Szegedi Szemle 1930 január 9.-ei számában…
A Nyugatban Ad Marcum Aurelium címmel, a 2. sorban „most”, a 6. sorban pedig „tetőkre” szerepel…
A 8.-ban „A tett, a vágy, hogy minden balga, dőre.”, a 14.-ben pedig „nem tudsz halni mégse !”

Hadrianus császár halála előtt utódjának, Antoninus Piusnak a lelkére kötötte, hogy a tehetséges Marcust és egy másik arisztokrata ifjút, Lucius Verust örökbe fogadja. Pius császár Hadrianus végakaratának megfelelően 138-ban fogadott fiává tette mindkettejüket, neve ekkor lett Marcus Aurelius Verus. Marcus Aurelius 145-ben nőül vette Antoninus Pius császár lányát, Faustinát, akinek 14 gyermeket nemzett…

Már kormányzása elején gondoskodott népei jólétéről. Dőzsölő elődeivel szemben gyűlölte a tékozlást és igen takarékosan élt…

„Vigyázz, el ne császárosodj ! Fel ne vedd a szokásaikat – mert ez könnyen megesik. Légy csak egyszerű, jó, tiszta, komoly, kendőzetlen, igazságszerető, istenfélő, jóindulatú, szeretetteljes, tántoríthatatlanul kötelességtudó.” (Elmélkedések)

Békés, bölcselő hajlama ellenére élete alkonyán egyre több háborút volt kénytelen viselni…

A markomannok és kvádok ellen viselt második hadjárata végén halt meg Pannoniában, vélhetően pestisben Vindobona (a mai Bécs) vagy Sirmium (ma Száva-Szent-Demeter) városában 180 március 17.-én. Hamvait Rómába vitték és Hadrianus mauzóleumába, a mai Angyalvárba temették el.
Marcus Aurelius halála volt a Pax Romana vége.

Utódja a kevély Commodus uralkodásával kezdődött Róma hanyatlása.
Erre utal az utolsó sor is: Az Élet gyász és nem mersz halni mégse !
És erről szól a Gladiátor film is…

A 3. versszakban (11. sorban) említett Vulkán azaz Vulkánusz a római Volcānus vagy Vulcānus Isten nevéből rövidült név, ezért nagy a kezdőbetűje. A római regerend görögösödésével (hellénizálódásával) került előtérbe, Héphaisztosz (görögül Ἥφαιστος) szerepkörét átvéve lett szélesebb körben ünnepeltté. Alakjának eredete a magyar-rokon etruszk Sethlans [ejt: Szethlánsz] Tűz és Kovácsisten, vagyis az ősmagyar Vasgyúró; de lehet, hogy talán még messzebb, az egyiptomi Ptah İsteig nyúlik vissza… (A neveik között viszont érdekesség, hogy semmi rokonság nincsen.)

A rómaiak a tűz és a tűzhányók İsteneként tisztelték, úgy tartották, hogy Vulcānus lakhelye Szikéliában, az Aetna (Etna) alatt és-vagy a Lipari-szigetekhez tartozó Vulcano sziget fortyogó gyomrában van. A vulcanālia ünnepen, amelyet augusztus 23.-án tartottak, halakat és más állatokat áldoztak tűzbe az Tűz-İsten tiszteletére.

… És aki tudja már a verset… Annak jöhet a film is :

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...