Scroll To Top

Épített értékeiben él a Nemzet.
A hazafiság minimuma épület-örökségünk védelme.

Kodály Zoltán szülinapján

Szülinapján köszöntjük világhírű népzenekutatónkat és zeneoktatónkat.

1882 Álom (december) hava 16.-án született Kecskeméten, Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, az MTA tagja.

Kodály Zoltán
(A kép Kodályné Péczely Sarolta képgyűjteményéből)

Doktori disszertációját a magyar népdal strófaszerkezetéről írta 1906-ban.
Vikár Béla fonogramgyűjteményének hatására döntötte el, hogy falura megy népdalokat gyűjteni.

A népdalgyűjtő Kodály Zoltán 1906-ban

Kutatásai elején ismerkedett meg a hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor indult életre szóló barátságuk is…

Kodály a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. A Megkésett melódiák dalsorozatában a magyar klasszikus költők, Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel pótolta azt a dalkultúrát, amely még a költők életében nem létezett. De a kortárs Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint Móricz Zsigmond műveit. Mindezek mellett a dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.
Forradalmi Petőfi-kórusai (Csatadal, Rabhazának fiai, Isten csodája) a magyar kulturális és nemzeti függetlenség eszméjét hirdették egy olyan korban, amely egyre inkább kiszolgáltatta hazáját elnyomó hatalmaknak…

Kodály Zoltán életútja kiállítás – Bácstudástár

Kodály Zoltán zenei nevelési elvei ma a magyar zenei köznevelés alapját jelentik, jelentős szerepük van a szakoktatásban is.

Kodály elgondolása szerint a jó zenész kellékei négy pontban foglalhatók össze:
1. kiművelt hallás,
2. kiművelt értelem,
3. kiművelt szív,
4. kiművelt kéz.
Mind a négynek párhuzamosan kell fejlődnie, állandó egyensúlyban.
Mihelyt egyik elmarad vagy előreszalad, baj van …

Színpadi művei

  • Háry János, op. 15 (1926)
  • Székelyfonó (1924–1932)
  • Czinka Panna balladája (1948)

Miséi

  • Csendes mise (1942)
  • Missa brevis (orgonaváltozat–1942; zenekari változat–1948)
  • Magyar mise (1966)

Kodály Zoltán egy rendkívüli alkotó élet alkonyán Budapesten 1967 március 6.-án mindössze 84 évesen húnyt el, szívroham következtében… ifjú özvegyet hagyva hátra…

Kodály Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 20. körönd-1-17/18.
Pátzay Pál alkotása

Ajánlott olvasmány: A magyar népzene (Budapest, 1937; Vargyas Lajos példatárával: 1952)

Olvasói hozzászólás :

Kedves Laci! örülök, hogy megemlékeztél Kodályról.
Én is hosszan tudnék áradozni zenéjéről. Nemcsak Kodálynak  van ma születésnapja, ezzel kapcsolatban leírom a Ki nyer ma? kb. 20 évvel ezelőtti játékának ( aki válaszol: dr. Farkas Elek ) egy részét.
Némethy Attila úgy kezdte: Kedves játékosunkkal már beszélgettünk arról, hogy kiknek van ma születésnapja, mindjárt el is mondja nekünk.
Farkas Elek : Három nagy zeneszerzőnek is, Beethoven, Kodály és Szikora. Nem tagadom, az első áll hozzám legközelebb, de az utolsó volt lányom, Adri ikonja serdülő korában, még hetvenkedett is vele, kikkel van közös születésnapja.
Kodály a következőképpen kérte meg Péczely Sarolta kezét: Akar-e az özvegyem lenni?
Még egy Kodály sztori : Sir John Barbirolli 1960-ban Budapesten járt, akkor már több mint 30 éve nem találkozott Kodállyal, aki viszont várta őt a Keleti pályaudvarnál. A rádió riportere megkérdezte:
Ilyen hosszú idő után miről ismerte fel Kodályt ?
Válasz: a kabátjáról.

Baráti üdvözlettel: Leksi

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)