Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Miért kell az oroszoknak Dél-Etelköz ?!

Hírháttér, Internácizmus 2022. júl. 10.

A szıttya Kimméria, hellén-görög Taurida (Ταυρίδα), a tatár Kırım (hátul-kával Qırım), innen utóbb oroszkodón Krím (Крым), kisoroszkodón (ukránkodón) meg Krim (Крим) bizony vita kérdése lehet szıttyák (magyarok), görögök és tatárok között… de újabban 2014-ben a nagyoroszok vitatták el a nagymúltú tengeri félszigetet az Etelköz (őshazánk) tövén a kisoroszoktól…

De miért is kell az oroszoknak most Dél-Etelköz ?!

Ennek bizony sok oka lehet… de vágjunk a közepébe !

Az oroszok a kisoroszoktól visszaveszik az oroszlakta területeket, sorra a Fekete-tengertől északra…
Ezek a területek a Kırım (Qırım), oroszkodón a Krím (Крым) szárazföldi kapcsolatát adják az orosz törzs-területek felé…

Egy kevésbé ismert ok a Kırım (Qırım), oroszkodón a Krím (Крым) ivóvízellátása …

File:Nord-Krim-Kanal.png
Az Észak-Kirimi csatorna – vízkivétel a Széles Varu azaz Dnyeper folyóból…

Az ukránok a Kirim hazatérése nyomán lezárták a Kirim vízellátását. A Kirim édesvízellátásának 85%-a ezen a csatornán érkezett a Váruból azaz a Dnyeperből… A „művelt” Nyugat elfelejtett fölsikoltani a kiszomjaztató határozat alkalmából, sőt annak nyomán sem tiltakozott senki alapvető emberi jogokra hivatkozva. Az internáci világnak a Kirim félsziget lakosságának ivóvize vagy annak hiánya meg se kottyan !

Az Elon Mask békejavaslata gyanánt elíresült négy pontnak is ez az eggyike : Vízellátás Kimmerföldnek, Conan, a barbár hazájának, a ma Oroszország uralma alatt élő Kırımnak helyesebben írva a Qırımnak…

Elon Muskot elküldték a kistaknyok mert ingyen kapják a fegyvert már egy esztendeje… Inkább háborúznak… Minek is a béke ? Minek is a megeggyezés ?

Jelenleg egy igen hosszú arcvonalon, de a Dánu Apara, hun nevén Vár vagy Varu azaz a Dnyeper folyó partján éppen Kherszon(észosz) tájékán zajlik a háborúság…

Herszón a hajdan hellén Kherszonészosz egyre gyakrabban szerepel a hírekben…
A fönti terképen a Kırımot vízzel éltető folyó, a Varu, ukránkodón a Dnyipro torkolatában áll bó 2000 éve Kherszonészosz Χερσόνησος (latinkodón Chersonesus) : hajdan hellén városállam a szıttya Kimmériában a mai (szintén görög eredetű) Szevasztopol mellett; jelentése ’félsziget’, a (középkori) bizánci görögben rövidülve: (K)Herszón Χερσών. Az i. e. 4. századbeli alapításától az 1300-as évek nomád (mongol-tatár) dúlásáig maradt fenn, majd a helyén újjáalapították. A bizánci görög (K)Herszón Χερσών-ból eredő keleti szláv neve Корсунь, Korszuny volt, majd nagy és kisorosz nyelven Херсонес, Khersones; de újabban csak megint a (már klasszikus) bizánci alakjában ejtegetik…

Ajvazjan : Este Kimmériában (Jaltán) – Вечер в Крыму. Ялта. И. К. Айвазовский (1848)

Ajánlott film és írás : KRÍM – AZ ÚT HAZA !

A szittya Kimméria, a tatár Kırım (Qırım), oroszkodón Krím (Крым), ukránkodón Krim (Крим) hellénül-görögül Taurida (Ταυρίδα) a tatárok leverése (1783) óta orosz.

Igen… igen ! Újra kell tanulnunk Etelköz teljes földrajzát ! A szovjet-orosz nevek nyomulása után most (többnyire) az abból torzult ukrán helynevekkel (f)árasztanak el bennünket… miközben nekünk is megvannak rá a neveink… Minden antihun és antimagyar nyomulás ellenére fönnmaradt a nagyorosz Dnyeper, a kisorosz Dnyipro régi (ó-rossz előtti) hun neve is: Var talán a szıttya Varu nevéből…

A Dánuapara vagy Varusztána a hellén Borüszthenész ma többnyire Dnyipró néven csúfoltatik az ukránkodó hírekben…

  • Oroszul: Днепр, Dnynepr [ejt: Gynyepr]; korábbi betűzete szerint Днѣпръ (keményjellel a végén) innen a magyarban e folyó bevetten oroszkodó Dnyeper neve…
  • Kisoroszul (ukránul): Дніпро, latin-betűkkel : Dnyipro, [ɟɲiˈprɔ]; poetic Дніпр, Dnipr; korábban Дніпер [ejt: Dnyiper], régebbi alakban Днѣпръ Dnyipr, [ejt: Gynyipr]
  • Fehéroroszul, belarusszul: Дняпро, latin-betűkkel : Dnyapro, [ejt :dnyaˈprɔ], vagy Днепр Dnyepr, [ejt: dnyɛpr]

Ezek a szláv nevek természetesen mind egy közös keleti ószláv Дънѣпръ (Dŭněprŭ) alakból származnak, amely a kiszorított korábbi őslakos szıttyáktól származott rájuk. A szarmata *Dánu Apara („Távol(i) Folyó”) párhuzamban a Dnyeszter („Közel(i) Folyó”) nevével a szıttya *Dánu Apr („Mélly Folyó”) nevéből eredhet, minthogy nemigen van rajta gázló, így nem könnyű átkelni rajta… E szıttya folyónévből fakad a kései őkorban a Danaprisz (Δαναπρις) is. Ez a Dánu meg Dana természetesen a Duna meg ősi Don folyóink nevével is összecseng, mert szervesen összefügg… (ha nem is összefoly)

Az Etelküzünket átszelő széles folyó másik szıttya neve *Varusztána, amelyből ered hellén-görög neve is : a Borüszthenész (Βορυσθενης) latinkodón Borysthenes.

E Borüszthenész névből fejlett a költői latin neve, a Boristhenius is…

A hunok e folyót állítólag Var néven emlegették a ‘széles’ szıttya *Varu neve nyomán…

Nagy Ó-Bolgárország idején Buri-Csaivolt a neve, majd a Kijevi Rusz idején Славу́тич Szlavútics. E neve még mindig él az Igor hadjárata ószláv rege nyomán. Ugyanilyen néven alapítottak települést utóbb a Csernobili menekültek is. 

Ez a kipcsák kun Üzeü talán a magyar Űzővel is ősszefügghet, minthogy errefelé űzhették Hunor és Magor eleink a Csodaszarvast is…

 A Kırımi azaz Qırımi tatárok Özü, a mai törökök meg Özü vagy Özi néven emlegetik…

A Borüszthenész (Βορυσθενης) latinkodón Borysthenes egyébiránt összefügg az Etil (Volga) folyó óhellén Οαρος Oarosz nevével is, amely latinul Oarus. Ez is a szıttya ‘széles’ jelentésú *Varu alakból ered…
Talán az angol ‘evező’ oar(s) neve sem véletlen hasonlatos e hajdan gyakran evezett folyó nevével…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Casablanca
Casablanca
nov. 26.

Kalendárium

Magyar áfium

nov. 26.
Magyar áfium

Honi tallózó

Illő napi filmajánló

Casablanca
Casablanca
2023 nov. 26.
Casablanca – 80 éve !
Casablanca – 80 éve !
2022 nov. 26.

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)