Európa szívéből
Arad ! Köszönt a csonka Magyarország ! – Arad felől fúj a szél…
1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája… Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta…
Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól… De csalódniuk kellett. Augusztus 22.-én az oroszok el is vették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25.-én érkeztek Aradra, és még aznap meg is kezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.
A „méltányosság” ismeretes…
Az Aradi Vértanúk Emléknapja, magvetés (október) hava 6.-a. A Hazafiság magvát vetjük el e napon évről évre…
Máig elnyomott, üldözött nemzetünk hőseiről, a magyarellenes terror áldozatairól – évülhetetlen példaképeinkről – megemlékeznünk keserédes kötelesség…
AZ ARADI 13-AK UTOLSÓ MONDATAI…
Szavaiknak tiszta jelentésük van. Izzik bennük a hazaszeretet, a hősiesség.
Nem említhetők egy lapon sem holmi mai „reálpolitikusok”-kal …
„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell érni forradalmárrá érnie a magyar lelkeknek!”
(Lázár Vilmos)
Az Aradi 13-ról szól Szöged örök költőjének, Juhász Gyulának egyik legjobb, mégis ismeretlen verse. Miért ismeretlen ?! Mert nem tanítják ! No meg…
Az elmúlt fél évszázad Juhász Gyula „összes versei” minden kiadásából – éppen az újra meg újra megalázott „csonka Magyarország” említése miatt – méltánytalanul kirekesztették !
Szögedi Költőnk e költeményét ajánlom ma figyelmükbe.
Hiszen… Éppen 102 esztendős !
Ezzel köszönti ma mindön szögedi magyar Aradi Véreinket :
Arad
Arad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
Ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét.
A kincses Erdély öléről ered le,
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.
Arad! Köszönt a csonka Magyarország,
S tört lobogóját lengeti neked,
Mely fátyolos, mint ez októberest.
De még lobog, és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján – ama tizenhárom !
Juhász Gyula, 1920
Szeged szülötte, a balliberálisként közismert Juhász Gyula minden verseskötete évtizedeken keresztül megcsonkított formában jelent meg, kirekesztve belőle a hasonló hazafiasan gerinces magyar verseket. A legújabb kötetekbe Péter László gondos munkája nyomán került be végre a hiányzó néhány gyöngyszem. Ha nincs egy irodalmár, aki fölhívja a figyelmet az elhazudott versekre, és nem ily következetesen követeli, még ma is ismeretlen lenne a fönti remekmű, és vele csonka és szegényebb Juhász Gyula öröksége…
Döbbenetes, de digitálisan ma sem létezik verstárainkban: Az Országos Széchenyi Könyvtár digitális Juhász Gyula összese szerint nem létezik ! (Talán a cuclizmusban megjelent csonka köteteket digitalizálták…) Íme: Juhász Gyula összes versei – MEK : www.mek.oszk.hu
Tanuljuk hát e gyöngyszemet, és adjuk át gyermekeinknek is a hírét:
ARAD !!!
Létezett valaha (1880-tól) Szegeden, a Palánk (Belváros) területén Aradi utca is, – merthogy éppen a hajóhídra, onnan meg Aradra vezetett, – de az országvesztő, magyarüldöző kommunista rémuralom a Város emlékezetéből (1952-ben) ezt is kitörölte. Azóta sem akadt pedig olyan magyar vezetés, amely ezt helyrehozta volna…
Ne feledjük, az „elvtársak himnusza”, az internáci réminduló (Internacionálé) máig is így szól:
„…A múltat végképp eltörölni!…” – Ez nagyjából megegyezik az általuk ma ajnározott fasiszlám elveivel…
Arad dalban
A hazafias műveltségünkben alapvető, mégis 50 éven át elhallgatott dalt
„Arad felől…” pedig érdemes megtanítani gyermekeinknek e napon…
Oláh Kálmán : Arad felől fúj a szél
Arad felől fúj a szél – Gózon Gyula nótázik
Arad felől fúj a szél, kergeti a felhőt.
Szegény magyar bujdosó rója a nagy erdőt.
Hull a fáról a levél, könnyeim is hullnak.
Én Istenem, mért hagyod, hogy így elpusztuljak ?
Régi, boldog magyar nyár visszasírunk téged.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg a te néped !
Fecske madár hová szállsz, merre visz a szárnyad ?
Mért nincs szárnyam nékem is, hogy most véled szálljak ?
Nem tudok én már tovább rab Hazában élni.
Magyar búza kenyerét idegentől kérni.
A könnyem is elapadt, csak a bánat éget.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg árva néped !
Talán még jobban illene méltán őszinte magyar ajkakra…
„ […] Batthyány’ Atyánk jőjj el hát ! […]” vagy ősiesebben
„ […] Álmus Apánk jőjj el hát ! / Mentsd meg magyar néped ! […]”
esetleg:
„ […] Árpád Apánk jőjj el hát ! / Mentsd meg magyar néped ! […]”
A mai ifjak már a neveiket sem tudják… Okolás meg korholás helyett…
Aradi Vértanúinkra úgy emlékezhetnénk a legjobban, ha minden Aradi Vértanúnkról készülne végre külön kalandfilm … Sajátos sokrot alkotnak ezek filmek. Bemutatóik természetesen minden évben a kivégzésük napján, az Aradi Vértanúk Napján (Mag hava 6.-án) lesz majd illendő…
E 13 között talán Lahner György honvéd tábornok sorsa a legdrámaibb…,
Született 1795-ben, kivégezték 1849 október 6.-án, éppen az 54. születésnapján !!!
Az Aradi 13-ak monumentális filmje máig is várat magára…
Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra (talán éppen azért mert a 13-nak 13 filmet álmodtam), de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már Aradi 13 filmjét is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…
De bizony Batthyány Lajos, első magyar miniszterelnökünk is megérdemelne már végre egy méltó, hazafias estét is betöltő filmet…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
