Scroll To Top

A Hun után ma a Magyar Kultúra Holokauszt zajlik !
A Nagy Kérdés, hogy tűrjük-e ?!

Tormay Cécile szülinapján

Mag (október) hava 8.-án…

1875 október 8.-án született Budapesten, Nádudvari Tormay Cécile írónő, műfordító,

a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének megalapítója és örökös országos elnöke, a Napkelet lap szerkesztője.

Első könyvei az Apródszerelem (1899) és az Apró bűnök (1905) elbeszéléskötetek.

Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911) egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutasfiú tragikus szerelmét beszéli el. (Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is.) 

A régi ház (1914) családregény, a biedermeier-kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. (Ez a könyv is megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául is.)
Naplószerű regénye, Bujdosó könyv (1920–1921) az 1918 október 31.-étől 1919 augusztus 8.-áig terjedő Honvészről – az Őszirózs(d)ás forradalom, Tanácsköztársaságról és más hazaárulásokról – szól…

Ma az antimagyar nemzetvesztő komcsik meg más hazaárulók örökén az önmagukat liberálisként nevezgető internácik rekesztik ki a magyar közoktatásból… Míg a Nemzet ellenségei vinnyognak… Magyarországon ma is nemzetellenes véleményterror tombol…

Itt az idő végre újra olvasni Tormay-t ! Az ősi küldött regénytrilógiája a tatárjárás korában játszódik: a Csallóközi hattyú (1933) és A túlsó parton (1934) után A fehér barát (1937) az írónő halála következtében félbeszakadt, azt végül Kállay Miklós író fejezte be

„A legközelebb az irodalmi Nobel-díjhoz kétségkívül Tormay Cécile jutott 1936-ban.” Kollarits Krisztina: A Nobel-díj árnyékában. Herczeg Ferenc, Szabó Dezső, Tormay Cécile. Magyar Napló, 2011. 12. sz. 35 42.

De az internácik már akkor is nagy hatalommal bírtak… így Nobel-díjat helyette valaki más, jelentéktelen, tolvaj, nemzetgyalázó hazaáruló kapott …

2013 nyarán felmerült, hogy Budapesten utcát neveznek el róla, de erről az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának krüptokommunistáinak és hazaárulóinak nyomására letettek.

2014 januárjában Balassagyarmaton elhatározták, hogy a villában, ahol Huszár Aladár bújtatta az írónőt a Tanácsköztársaság alatt, múzeumot alakítanak. A balassagyarmati felkelésnek emléket adó múzeum helyet adhat még a Huszár Aladár és Tormay Cécile emlékét ápoló kutatóhelynek is. Ez a múzeum és kutatóhely máig is várat magára, míg a méltatlan Csacsifogat-tolvajnak a pesti Nagykövet-negyedben már régen helye van…

az antimagyar hazaáruló Imre Kertesz „Intézet”-e éppen szemközt Ady (halálának) házával…

Ajánlott olvasmányok :

Civitas Fortissima – A magyar irodalom legbátrabb asszonya
CIVITAS FORTISSIMA – A MAGYAR IRODALOM LEGBÁTRABB ASSZONYA
Imre Kertesz… az irodalmi trollvaj !
Imre Kertesz… az irodalmi trollvaj !
Szabad száj – NAT meg Európa elárasztása ingyenélőkkel meg minden képtelenséggel…
SZABAD SZÁJ – NAT MEG EURÓPA ELÁRASZTÁSA INGYENÉLŐKKEL MEG MINDEN KÉPTELENSÉGGEL…

Mi az irodalomoktatás célja ?
Az irodalomoktatás célja, hogy megszerettesse az irodalmat a gyerekekkel !

Például Tormay Cécile bevonása a közoktatásba számomra meglepő és nagy élmény… én olvastam Tormay Cécile-t, én tudom, hogy ki Ő ! De a szülők többsége egészen biztos vagyok benne, hogy életükbe’ nem olvastak Tormay Cécile-t … Tehát mi ellen tiltakoznak ?! El kéne eggyet olvasni, és akkor… Hú ! Hát lehet, hogy mégis egy elfelejtett nagyságról van szó ?! (Dr. Szabó László)

Megkoszorúzták Tormay Cécile írónő emléktábláját
MEGKOSZORÚZTÁK TORMAY CÉCILE ÍRÓNŐ EMLÉKTÁBLÁJÁT
Faludy, Tormay és Hamvay – ahogy jegyzi Szalay
FALUDY, TORMAY ÉS HAMVAY – AHOGY JEGYZI SZALAY

Tormay Cécile művei

  • Apród-szerelem. Novellák; Athenaeum, Bp., 1900 (Az Athenaeum olvasótára) – novelláskötet
  • Apró bűnök (1905) – elbeszéléskötet
  • Emberek a kövek közt (1911) – regény
  • A régi ház (1914) – regény (a 4. kiadás online)
  • Viaszfigurák; Singer-Wolfner, Bp., 1918 – elbeszéléskötet
  • Álmok. A M. O. V. E. 1920. évi naptára részére írta Tormay Cecile; MOVE, Bp., 1920
  • Bujdosó könyv. Feljegyzések 1918–1919-ből, 1-2. PDF; Rózsavölgyi–Pallas, Bp., 1920–1922
  • Megállt az óra. Novellák; Magyar Irodalmi Társaság, Bp., 1924 (Napkelet könyvtár) – novelláskötet
  • Assisi Szent Ferenc kis virágai (1926) – Assisi Szent Ferenc Fiorettijének első magyar fordítása
  • Magyar legendárium; vál., ford. Tormay Cecile; Singer és Wolfner, Bp., 1939 (Tormay Cécile művei) – fordítás latinból
  • Virágok városa / Szirének hazája; Genius, Bp., 1935 – útirajz
  • Az ősi küldött regénytrilógia:
    • A csallóközi hattyú; Genius, Bp., 1934 (Tormay Cécile: Az ősi küldött)
    • A túlsó parton; Genius, Bp., 1934 (Tormay Cécile: Az ősi küldött)
    • A fehér barát; Genius, Bp., 1937 (Tormay Cécile: Az ősi küldött) – befejezetlen[32]
  • Küzdelmek; Genius, Bp., 1937 (Tormay Cecile műveinek gyűjteményes emlékkiadása)
  • Küzdelmek / Emlékezések; Genius, Bp., 1937
  • Görög mesék; Singer-Wolfner, Bp., 1939 (Tormay Cécile művei)
  • Két forradalom. Részletek Tormay Cécile Bujdosó könyvéből; Stádium, Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár)
  • Aeterna Hungaria – örök Magyarország; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2006
  • Találkozás alkonyatkor; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2009
  • Boldogasszony Arkádiában. Nagy novelláskönyv; Kráter, Pomáz, 2009
  • Petneházy. Kisregény és elbeszélések; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2010
  • Korinthoszi szerelem; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2010
  • Hordozom azt is, ami másoknak fáj; vál., szerk. Fazekas Sándor és Hajdú Beáta; Lazi, Szeged, 2010
  • A művészet földjén; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010

Ajánlott olvasmány :

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)