Kertész Imre cáfolja a plágiumvádat, s a Csacsifogatot nem tekinti az életmű részének. Görgey Gábor nem kívánta kommentálni a riportot.

A botrányos történet tovább íródik, akkor is, ha az érintettek és a hivatalos kulturális kurzuspolitika ezt nem akarja.

A riport szerint Kertész barátja, a szintén író Bán Pál 1956-ban útlevéllel hagyta el az országot, s miután 1959-ben disszidenssé nyilvánították, itthon maradt kéziratát, a Csacsifogatot Kertész Imre nevén mutatta be három színtársulat is, összesen több mint két és fél ezerszer annak ellenére, hogy Bán Pál a riport szerint nem adta hozzájárulását mindehhez. Bán már el is felejtette volna az ügyet, ha nem szerez tudomást arról, hogy Kertész egy televíziós műsorban kijelentette: a Csacsifogat színpadi sikereinek – a jogdíjaknak – köszönhetően anyagi gondok nélkül írhatta meg a Sorstalanság című regényét, amiért megkapta az idei irodalmi Nobel-díjat.

A Kisalföld az üggyel kapcsolatban faxot juttatott el Kertész Imre német ügynökségének címére, mire az író képviselőjén keresztül azt közölte, hogy ez egy nagyon régi történet, amiből semmi sem igaz, és mást ezzel kapcsolatban nem kíván mondani.

A Csacsifogat című darab bemutatóját a közeljövőben tervezte a fővárosi Mikroszkóp Színpad, tudtuk meg Sas József igazgatótól. A Mikroszkóp Színpad direktora elmondta, hogy nosztalgiából ragaszkodik a számára kedves darabhoz, hiszen a kecskeméti Katona József Színház tagjaként többször játszották. A Mikroszkóp művészeti titkára tárgyalt a szerzői joggal kapcsolatban, de az igazgató szerint a Szerzői Jogvédő Hivatal egyelőre nem tartotta időszerűnek a bemutatót. A jogutód, az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda jogi illetékese úgy nyilatkozott, hogy drámai, színpadi művek engedélyezésével, tiltásával kapcsolatban semmiféle jogosultsága nincs az irodának. Erre közvetlenül a szerző vagy képviselője, a kiadó adhat hozzájárulást.

Morcsányi Géza, a Kertész-életművet kiadó Magvető Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy tudomása szerint a szerző nem járult hozzá a színmű bemutatásához, újrakiadásához sem, mondván: ezt a jelentéktelen vígjátékot nem tekinti az életmű részének, hanem egy olyan írásnak, ami hajdani nehéz helyzetében számára megélhetést biztosított.

A sajátos üggyel kapcsolatban a Kisalföld szerette volna megtudni Görgey Gábor miniszter véleményét is, aki évekkel ezelőtt írótársként sajátos tévéportrét készített Kertész Imréről. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának sajtóilletékese szerint „nem tartják ésszerűnek és logikusnak a nyilatkozatot”.

Az Írószövetségben sem kívánták kommentálni a riport állításait. Annyi bizonyos: a Csacsifogat című színdarab egyik lexikonban sem szerepel Kertész Imre bibliográfiájában. Molnár Gál Péter, a neves színikritikus egy korábbi írásában mindenesetre így vélekedett: „S akkor még nem beszéltünk Kertész Imréről – a Sorstalanság és más komor remekművek szerzőjéről –, akinek Csacsifogat vagy Doktorkisasszony című bohózata talán a Nobel-díjat is elnyerte volna.”

(Kisalföld Online nyomán)

***
Kertész Imre reagálása

Budapest, 2002. november 15., péntek (MTI) – Kertész Imre nevetségesnek és méltatlannak tartja a csütörtökön „egy magyarországi sajtótermékben” megjelent, személyét érintő cikk tartalmát, s az ügyet jogi útra kívánja terelni. A Nobel-díjas író közleményét a Magvető Könyvkiadó pénteken juttatta el az MTI-hez. Az MTI úgy tudja, hogy a sérelmezett cikk a Soproni Ász című lap csütörtöki számában jelent meg. A lap által tényfeltáró riportnak nevezett írás „Kertész Imre író saját nevén mutatta be barátja vígjátékát” címmel látott napvilágot.

„Tudomásomra hozták, hogy 2002. november 14-én egy magyarországi sajtótermékben személyemet érintő közlemény jelent meg. A benne foglaltakat nevetségesnek és méltatlannak találom. Az ügyet jogi útra terelem” – írja a Berlinben tartózkodó Kertész Imre a közleményben.

(MTI)

Forrás : https://www.gondola.hu/cikkek/16287-A_Csacsifogat_tovabb_gordul___.html

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...