Európa szívéből
Az erdő, melyben égettétek őket
Dárdás polgárok, már régen kivágva,
Egy-két nagyon magányos, nagyon árva
Nyárfa kesergi még a tűnt időket.
És ők, akik itt tűzben hamvadoztak,
Rég por és hamu már, elegy a földdel,
Mely tavaszonta frissen újra zöldel
És édes álmot ád a vándoroknak.
A boszorkányok többé nincsenek,
Szemük tűzvésze már nem incseleg,
Szavak bűbája rontást nem terem.
Csak néha, tele holdas éjeken,
Mikor rügy pattan s árad a folyó már,
Álmában borzong és fölbúg a polgár!
Az szegedi boszorkányok – A Pesti Napló 1923 Szelek hava (április) 1.-jei számában jelent meg először, majd a bécsi Panoráma 1923 augusztus 19.-ei majd pedig a Szeged 1924 október 26.-ai számában…
A Boszorkányok hajdani gyűlhelye a máig is létező Boszorkánysziget volt… amely a vasútépítés óta, jó másfél évszázada már nem sziget, de bizony máig buja ártéri erdő…
Az utolsó szegedi boszorkányégetés 1728-ban volt…
Van Gyalunknak egy másik ugyanilyen című és hasonló tartalmú költeménye 1928-ból is, amelyet éppen az utolsó szögedi boszorkányégetés 200. évfordulójára írt…
A szegedi boszorkányok
Most kétszáz éve égették meg őket,
Poraikon ma pásztor furulyál
És nem vette be testüket az őskert
És hírüket nem vitte szét futár.
Szent Györgynek éjjelén és Luca napján
Megrontották a marhát, a vetést;
Lovagoltak az Ördögök fuvarján
S megvertek születést és temetést.
Szegények voltak, átkos, bélyeges nép,
Akiket ember és sors keze megtép,
Kiket a hóhér titkon temet el.
De kétszáz év után is bús, lidérces
Álmából a dárdás polgár fölérez
S rájuk gondolni csak nagy félve mer!
Boszorkányságok mög boszorgányságok
Szögedön boszorkány, Szőregön mög boszorgány.
A boszorkány szó bevetten ótörök eredetű, ó-jelentése: ‘nyomó’, ill. ‘aki nyom’. Bár egy sokkal meggyőzöbb magyarázat szerint cserkesz eredetű !
A boszorkányok eggyaránt tudtak gyógyítani, és ártani.
Rózsa Dániel volt szegedi főbírót emlegették boszorkánykapitányként.
A szegedi néphit szerint évente legalább háromszor röpültek a Szent Gellért hegyére : a Gyalu versében is fölbukkanó Szent György, valamint Pünkösd, Nagyboldogasszony, meg Luca vagy Karácsony napján, de a Május Elsejét is ilyen röpnapként tartották számon…
Szendrey Ákos A magyar néphit boszorkánya könyvében: „A szegedi néphit szerint a boszorkánymesterség igen veszélyes dolog, a boszorkányok sohasem biztosak abban, hogy éjszakai kirándulásukról […] épen térnek haza. Ezért mindegyikük nagyon vallásos, sokat imádkozik, és sokat jár az Isten házába”.
(Boszorkányokról bővebben Bálint Sándor Szegedi szótár és Nyáry Szabó László Szögedi Szótár műveiben)
Ízelítő a boszorkányság szögedi tájszavaiból a Szegedi szótár mög a Szögedi Szótár oldalairól :
† bájosság (†) fn. ‘boszorkányság, bájolás’. 1728: Szent Lucza asszony és karácsony és Szent György napján leglegtöbb bájosságot szoktak végbe vinni. Reizner. IV. 399. Vödd: bűvösbájosság.
asszonyboszorkány (†) fn. ‘női boszorkány’. 1728: Egy ven asszonyboszorkány megmosván a fejét valami fűben. (Reizner. IV. 398.)
boszorkányasszony fn. ‘női boszorkány. Reizner. IV. 396.
boszorkánycéh fn. ‘a boszorkányok közössége.’ Móricz Pál Szegedi Napló 1899: 135. sz. Vödd: boszorkányremek.
boszorkánycsikó fn. ‘táltoscsikó, csikó alakjába bújt vad bűbájos’.
boszorkányfing fn. ‘pálinka’ (tréf.).
boszorkányfonyás (boszorkányfonás) fn. ‘a lovak gubancos sörénye, mintha befonták volna’. Nr.. A tápai öregek szerint ez a boszorkányok munkája, úgy védekeznek ellene, hogy éjszakára fokhagymafüzért akasztanak az ilyen ló nyakába és a söprűt bugájával támasztják fölfelé a sarokban. Éjfélkor gyertyával kimennek az istállóba, és lángjánál gyömbérgumót égetnek csukott ajtó mögött. Ha nem cselekednének így, a boszorkányfonás elszárítaná a jószágot. (Tápa). Alsóvároson az ilyen sörény tövét fokhagymával dörzsölik, vagy visszakézből késsel hasogatják a sörényt. A ló sörényének összetűzéséről a boszorkánypörökben is szó esik. Reizner. IV. 373, 377.
* boszorkánygörcs fn. ‘kubikosok derékfájása megfeszített munka következtében.’ Németül: Hexenschuss, azaz ‘boszorkánylövés’. Nr. A gerinc tövében valami nehézillatú kenőcs húzogatásával orvosolják. TerLesz. 169.
boszorkánygyerök boszorkánygyerek fn. ‘váltott gyerek’. KálmGyerm. 11. Verb. Vödd: váltott gyerök.
boszorkányjárás fn. ‘kísértetjárás’ (ritka).
boszorkánykonyha fn. 1. ‘olyan hely, ahol kuruzsláshoz való bűvös szereket főznek’. 2. ‘olyan hely, ahol pletykát, rágalmat forralnak’. TömHagy.
boszorkánykönyv fn. ‘a boszorkánytudományt tartalmazó könyv.’ Ethn. 1935 : 68.
azság (-ot) (†) fn. ??? 1723: Az ura mellé hol söprűt, hol pedig azságot vagy más valamit tett, midőn elment ejjel közikben a boszorkányoknak. (Reizner. IV. 399.)
áristom (-ot) fn. ‘tömlöc, dutyi’. A boszorkánypörökben (1728) árestom alakban is előfordul. (Reizner. IV. 379.)
beesküdik tn. i. ‘boszorkánnyá lesz’. 1728: Azután beesküdvén táncoltak és vigadtak a boszorkányok. (Reizner. IV. 392.)
bokros tánc (†) fn. ’megbokrosodott tánc’, ’őrjöngő tánc’ 1728: A boszorkányok hozzája menvén, bokros táncot jártak körülötte. (Reizner. IV. 432.)
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
