2012. november 26. – A Wolfgang Kessler Agrárkutatási Díj célja Magyarország és Németország fiatal szakembereinek támogatása az agrártudományok és a táplálkozástudományok terén. A díj évente váltakozva, Magyarországon és Németországban kerül odaítélésre. Először Magyarországon, 2006-ban került meghirdetésre. Az agrártudományok és a táplálkozástudományok sokrétűségére való tekintettel évről évre egy meghatározott szűkebb szakterületről lehet pályázni. A 2012. évi DUG Wolfgang Kessler Agrárkutatási Díj Magyarországon került meghirdetésre. A pályázatokat az agrártudományok terén, pontosabban a „szántóföldi és kertészeti biogazdálkodás a hozzá kapcsolódó szakterületekkel” lehetett benyújtani. A Wolfgang Kessler Agrárkutatási Díj következő magyarországi meghirdetésére 2014-ben kerül sor. Jövőre Németországban kerül odaítélésre. A Wolfgang Kessler Agrárkutatási Díjat a Német-Magyar Társaság a Német Szövetségi Köztársaságban (Deutsch-Ungarische-Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland e.V., DUG) hirdeti meg.

A DUG Wolfgang Kessler Agrárkutatási Díj magyarországi képviselőjének, a Budapesti Corvinus Egyetem docensének, Dr. habil. Győrfi Júliának megfogalmazása szerint a legjobbak támogatásával a Wolfgang Kessler Kutatási Díj révén a Német-Magyar Társaság is igyekszik hozzájárulni a jövő problémáinak megoldásához. A fiatal agrár- és táplálkozástudományi szakemberek kitüntetésére és anyagi támogatására egy pályázat keretében kerül sor. A díj nem más, mint egy szerény, de fontos beruházás jövőnk érdekében.

A DUG Wolfgang Kessler Agrárkutatási Díjának ünnepélyes átadására a bonni Rajnai Friedrich-Wilhelms Egyetemen 2012. október 19-én került sor. Az ünnepélyes díjátadást Professzor Dr. Peter Stehle, az Egyetem Mezőgazdasági Kara dékánja nyitotta meg. A nyerteseket és a megjelenteket Dr. Dr. h. c. Peter Spary, a Német-Magyar Társaság elnöke köszöntötte, és ismertette a díj eszmeiségének fontosságát. A résztvevőket ugyancsak köszöntötte Dr. Karsai Katalin, Magyarország berlini nagykövetének helyettese és Dr. Nagy Andor, a Magyar Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának alelnöke, a magyar-német parlamenti csoport elnöke, s mindketten méltatták a díj jelentőségét. A rendezvényt megtisztelte Wolfgang Kessler, a alapítója is. A nyerteseket Prof. Dr. Dr. h. c. Jan I. Lelley, az Agrár- és Táplálkozástudományi Munkacsoport vezetője mutatta be,életrajzuk rövid ismertetésével egyetemben. A díjazottak a díj ünnepélyes átadásakor egy 20 perces előadás keretében, angolul mutatták be munkájukat.

A Díj MSc fokozatának nyertese Deák Konrád János (Szent István Egyetem, Gödöllő). Diplomamunkájának címe angolul: Comperative study about intrinsic ingredients of organic and conventional grown tomatoes.ű

A Díj doktori (PhD) fokozatának nyertese Dr. Szabó Zoltán (Budapesti Corvinus Egyetem és Levegő Munkacsoport). Disszertációjának címe angolul: Evaluation of environmental impacts of crop production, with particular focus on biodiversity.External impacts of an intensive farm and an ecofarm.

Szabó Zoltán több mint tíz éve dolgozik kutatóként a Levegő Munkacsoportnál. 2001 óta számos témában igyekezett előrevinni a környezetvédelem ügyét mind szakpolitikai, mind tudományos téren. Tudományos tevékenységének egy fontos állomásán van túl, hiszen 2011 novemberében summa cum laude minősítéssel megvédte doktori disszertációját a Budapesti Corvinus Egyetemen. Disszertációjának témája a növénytermesztés környezeti hatásainak forintosítása volt, és a mögöttes kutatások lefolytatásában sokat segített a Levegő Munkacsoportnál végzett kutatómunkája, az EU-s kutatási projektekben való közreműködés. A disszertáció számos tanulsággal szolgálhat a hazai mezőgazdasági szakpolitika és tágabb értelemben a környezetpolitika számára. A díjnyertes disszertáció itt olvasható, atézisgyűjtemények pedig itt. Azóta pedig könyv formájában is megjelent: Szabó Z., 2011:Evaluation of external environmental impacts of crop production: Case study of an intensive farm and an ecological farm. LAP LAMBERT Publishing, pp.243. ISBN 978-3-8473-0980-2.

Az alábbiakban nagyon rövid kivonata olvasható a munkának.

Szabó Zoltán disszertációjának (A növénytermesztés környezeti hatásainak értékelése, különös tekintettel a biodiverzitásra: egy intenzív- és egy ökogazdaság externális hatásai) két fő célja volt: egyrészt a szántóföldi növénytermesztés externális környezeti hatásainak (talaj, víz és levegőszennyezés, emberi egészség, biodiverzitás, tájkép) együttes, technológia-specifikus, gazdasági szintű értékelése, másrészt a biodiverzitásra gyakorolt hatás értékelése során módszertani előrelépés elérése. A hatások értékelésére kiválasztott módszereket a holisztikus szemlélet okán alkalmaztuk, amely által teljesebb képet alkothattunk az externális környezeti hatásokról. A módszereket „felfűztük a témára”, azaz a módszerválasztást elsősorban a környezeti hatások jellegzetességei, a szakirodalmi gyakorlat határozta meg. Összesen öt empirikus vizsgálat (kvalitatív értékelés, tanácskozó monetáris értékelés, feltételes értékelés, feltételes választás, hatás-útvonal értékelés) képezte a kutatás alapját.

A módszertani kihívás miatt a biodiverzitásra gyakorolt hatás értékelésére kiemelt hangsúlyt fektettünk. Rámutattunk a feltételes értékelés módszer néhány hiányosságára, és megpróbáltunk olyan módszereket kidolgozni, illetve alkalmazni, amelyek közelebb visznek az olyan komplex és ismeretlen javakban beálló változás értékelésének érvényességéhez, illetve elfogadhatóságához, mint a biodiverzitás. Ennek során részletesen kitértünk a lexikografikus preferenciákra, a tájékozatlanságra és ismerethiányra, a protestáló szavazatokra, míg végül eljutottunk a kiforratlan preferenciák kérdéséhez. Megfogalmaztuk az illegitim protestáló szavazatok minimalizálásának szükségességét. A tanácskozó monetáris értékelés (Deliberative Monetary Valuation, DMV) módszer ötvözi a feltárt preferenciavizsgálatokat és a tanácskozó technikákat. Eredményünk szerint a DMV szignifikánsan csökkentette a protestáló válaszok előfordulási arányát (több mint megfelezte gyakoriságát). Ennek következtében a DMV lényeges jellemzője az illegitim tiltakozó válaszok előfordulási arányának csökkentéséhez való hozzájárulás, amely révén a biodiverzitásra gyakorolt hatás monetáris értékelésének érvényessége javítható.

Jelzésértékkel becslést készítettünk az összes környezeti externális hatás értékelésére két különböző technológiát alkalmazó közép-mezőföldi gazdaság esetében. Azt találtuk, hogy a növénytermesztési technológia megválasztása markánsan különböző eredményre vezetett a biodiverzitásra gyakorolt hatás, a levegőszennyezés, a peszticidhasználat, a tájképre gyakorolt hatás, a talajvízszennyezés (eliszapolódás) és a talajpusztulás együttes értékelésénél. Az intenzív technológia externális költsége akár több mint egy nagyságrenddel nagyobb volt, mint az ökogazdálkodásé. Összességében nagyságrendileg úgy becsülhetjük, hogy a vizsgált évben az ökogazdaság a termesztett növények felvásárlási átlagárának 5%-át, míg az intenzív gazdaság a felvásárlási átlagár közel felét kitevő környezeti externális költséget okozott. Hangsúlyozzuk, hogy az eredmények bizonytalansága viszonylag nagy, így célunk elsősorban a módszertan kipróbálása, további kutatások megalapozása volt. Úgy gondoljuk, a kapott eredmények így is iránymutatásul szolgálhatnak a mezőgazdasági politikák finomításához. Eredményeink alátámasztani látszanak a környezetkímélő gazdálkodási technológiák társadalmi hasznosságát.

Forrás: levego.hu

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...