Scroll To Top

A magyarellenes terror legfőbb oka a meggyávult magyar ! (Sz.)

A nyári délutánok

Mikor az Ég furcsa, lila-kék
S találká(k)ra mennek a lyányok,
Óh, be titkosak, különösek
Ezek a nyári délutánok.

Járunk bolondul és ittasan
Nagyvárosi utcákon égve,
Fekete, szigoru vonalak
Rajzolódnak a nyári Égre.

A város árnyas és remegő,
Ezer tornya, kéménye, karja
Úgy mered a csókos Ég felé,
Mikéntha ölelni akarna.

Mint zavarodott szerelmesek,
Pírral s pihegve szemben állnak
Az Ég s a Város. Szivük dobog
Vad ritmusára a Halálnak.

Szemünk könnyes, mégis nevetünk,
Föl-föltekintve vágyva, félve
Arra, ki szép s kit nem ismerünk,
Hideg szeretőnkre, az Égre.

S ott fenn az Égen, ott valahol,
Egy-egy pillantást visszavetnek.
Sírván nevetünk az Ég alatt
S ott fenn, ott fenn, ott is nevetnek.

Megjelenés

Először a Vasárnapi Újság 1907 július 28.-ai számában (54. évf. 30. sz. 594–95.) jelent meg. – Ady Endre – Azután megjelent a Szilágy lapban 1908 augusztus 27.-én (XXVI. évf. 35. sz. 1.) – Tárca – Ady Endre –

Kötetben is szerepel : Ady Endre: Vér és arany (Ujabb versek). Bp., (1908. [1907]) Az ős Kaján ciklusban (78–79.o.); majd a Vér és arany második (1910) 47.o.; majd a harmadik (1910) 47.o.; azután a negyedik (1918) 47.o.; végül az ötödik kiadásában (1919) 61.o. –
Gyűlyteményes kötetben először: Ady Endre összes versei 1. kiadás (1930) 60.o.-án

Ady Endre 1917

Szövegítészet, szövegváltozatok

Alapszövegünk: a Vér és arany második ill. negyedik kiadásából (1910) származik.

Vér és arany első kiadásának korrektúrájában (Petőfi Irodalmi Múzeum / PIM A. 126/1.) Ady a 8. sor elején a sajtóhibás á-t a-ra javította, a 9. sor és a 22. sor végén a vesszőt pontra cserélte.
Vér és arany harmadik kiadásának korrektúrájában (Országos Széchényi Könyvtár / OSzK Fond. Hung. 1731.) a 7. sorban a szigorú hosszú ú-ját rövid u-ra, a 11. sorban az Ugy rövid U-ját hosszú Ú-ra, a 14. sorban a Pirral rövid i-jét hosszúra javították, a 17. sor végére vesszőt tettek.

Utólagos javítás:

  • a 15. sorban : Vér és arany negyedik kiadásának megfelelően a Város nagy kezdőbetűvel szerepel.
  • a 18. sorban : Az alapszöveg különírt Föl-föl tekintve alakját, mint öröklődött sajtóhibát korrigáltuk : Föl-föltekintve, mert Ady helyesírási gyakorlatára általában az igekötő és az igei határozó összekapcsolása jellemző.

Szövegeltérések:

2. találkára Szilágy VA IV. VA V.
     lányok, Vasárnapi Újság Szilágy Vér és arany I.
5. bolondús Szilágy
7. szigoru Vér és arany III. VA IV. VA V.
9. remegő, Vasárnapi Újság
11. Ugy Vér és arany III.
14. Pírral Szilágy Vér és arany III. VA IV. VA V.
15. Város.
(nagy Betűvel)
VA IV. VA V.
  15.   Szivük Vasárnapi Újság
16. halálnak.
(kis betűvel)
Vasárnapi Újság
17. nevetünk, Vér és arany III. VA IV. VA V.
18. Föl-föl tekintve Vasárnapi Újság Vér és arany I. Vér és arany III. VA IV. VA V.
22. visszavetnek, Vasárnapi Újság

Keletkezéstörténet

Földessy Gyula a verset párizsi keletkezésűnek mondja. (Földessy Gyula: Ady minden titkai. Bp., 1962. 74.o.) Ellentmond ennek az a tény, hogy a vers Ady Párizsból való hazatérése után több mint egy hónappal jelent meg a Vasárnapi Újságban. Nem valószínű, hogy a szerkesztőség, amelynek irányítója Schöpflin Aladár volt, ilyen sokáig fektette volna e költeményt. Ekkor már javában folytak a tárgyalások a Vér és arany-ról Ady és a Franklin Társaság között, mely a Vasárnapi Újság-ot is kiadta. Ennek ellenére nem kizárt, hogy a vers párizsi fogantatású, vagy legalábbis párizsi emlékeket idéz.

A Halál félelme sőt ritmusa ebben a versben is meghatározó. A Halál Adyssan (el)túlzott szerepben remeg sőt nevet. (Talán megint csak a bujakór réme nyomán.) A Város és lakója ki van szolgáltatva az Égnek.
Ady hasonló tárgyú verseiről írja Király István : „A kacaj jelölte többnyire a dolgok, a világ érzéketlen, hűvös közönyét, a halál közönyét. A személyes élet vágyaira, törekvéseire nem együttérzően: fölényesen, kacagva, idegenül nézett a mindenség.” (Király István: Ady Endre I–II. Bp., 1970. I. 486–87.o.)

Forrás-Irodalom

Földessy Gyula: Ady minden titkai. Bp., 1962. / Földessy: Amt 68.o., 74.o.; 
Király István: Ady Endre I–II. Bp., 1970. / Király I. 486–87.o.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)