„Jaj annak a népnek, amelynek a történelmét az ellenségei írják!” (Seneca)

Ének Kőrösi Csomáról

A nap költeménye, Évfordulók, Hungarikumok, Kalendárium 2023. szept. 08.

Ezen a zűrzajos magyartalan napon érdemes idézni Gyalunk
éppen ma 100 esztendős költeményét :

Ének Körösi Csomáról

Székely hegyekből messze Ázsiába,
Az ős hazába vándorolt ki ő,
Feje felett a vén, szent Himalája,
Tán öregebb, mint maga az Idő.
Ott rótta a betűket és kereste
Puszták homokján vérei nyomát,
Meglátogatta ínség, balszerencse,
De ő csak várt és vándorolt tovább.
A régi hon új fényre földerült már,
De ő nem tudta, ő a múltba ment,
A hegyre tartott, hol örök derű vár
És egyre telt, csak telt a pergament.
Az Indiai Herceg lőn a társa,
A Szent Királyfi, a Nagy Nyugalom,
Úgy nézett vissza a letűnt világra,
Mint ősszel a tavaszra a falomb.
És ahogy egyre gyűltek ráncra ráncok
És gyászra gyászok, ő békélve már
A homokórát nézte, mely az átok
Percét számlálja, míg minden lejár.
Az ős hazát nem lelte és az újat
Nem látja többé, nincs már vigasza.
Öreg magyar, Örök Magyar, ki tudja,
Nem egy hazánk van-e : Örök Haza ?

Juhász Gyula, 1923

Íródásának (napra) pontos ideje ismeretlen, csak a mögjelenése bizonyos…

Ének Kőrösi Csomáról – Először a Magyarország 1923 Föld (szeptember) hava 8.-ai számában jelent meg.

Juhász Gyula a Testamentom (1925) kötetébe is beválasztotta (35-36.o.)

… majd innen – (a 22.sorban) a nincsen hibáját átvéve – a Szegedi Szemle szerepeltette 1929 július 14.-ei számában.

Utána a – Péter László meg Ilia Mihály szerkesztette – Juhász Gyula Összes Versei kritikai kiadása (1963) kötetben (309-310. o.) látott újra napvilágot.

Kőrösi Csoma Sándor – Rohn Alajos kőmetszetén (1846)

Csomakőrösön született Csoma Sándor a későbbi Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, a Tibet-tan (tibetologia) megalapítója, a(z első) tibeti(–angol) szótár megalkotója 1784 március 27.-én.

Saját szavaival: székely-magyar volt Erdélyből („Siculo-Hungarian of Transylvania”)
– Dardzsilingben húnyt el 1842 április 11.-én.

Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra… Talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban is álmodtam… de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják és rendezik is már a Kőrösi Csoma-filmet is… Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…

Juhász Gyulánknak remek versei vannak más kultúráink alkonyáról, amelyek máig egészen ismeretlenek… Többre érdemesek !