Scroll To Top

Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor, szitakötő-mészárláskor, katica-gyilkoláskor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

Celsius szülinapján

1701-ben e napon, Enyészet (november) hava 27.-én született Anders Celsius, svéd fizikus és csillagász, a Celsius-skála megalkotója Ovanåkerben, Svédországban († 1744).
Akkoriban lett naggyá, amikor Svédországot még svédek lakták…
nem a mindent fölprédáló antisvédita rasszista sáskahadak…

Anders Celsius – Olof Arenius festményén
Anders Celsius aláírása

Tudóscsaládba született, Azon az Uppsalai Egyetemen tanult matematikát, fizikát és csillagászatot, ahol apja, Nils Celsius a csillagászat (asztronómia) professzora volt, öregapja, Magnus Celsius pedig a számtan (mathématika) professzora. Anders is a családi hagyományokat követve 1730 és 1744 között az Uppsalai Egyetem csillagászat professzora volt. 1740-ben megépíttette az uppsalai obszervatóriumot.

Foglalkozott a Nap és a Föld távolságának meghatározásával.
Tanulmányozta a svéd partvidék geológiai sűllyedését. Fölfedezte, hogy a sűllyedés oka a legutóbbi jégkorszak idején felhalmozódott jégtakaró lehetett.
Tanulmányozta az északi fényt is. Észrevette, hogy a mágneses elhajlás szélsőségei, amelyek az iránytű elmozdulását is okozzák, egybeesnek a sarki fények aktivitásának a maximumával.

1737-ben tervezte meg a ma is használatos, 100-as beosztású hőmérsékleti skáláját, amely komoly előrelépést jelentett a tudományos munkában. A Celsius-skálát 1742-ben mutatta be a Svéd Akadémián tartott előadásán. 

Az eredeti Celsius-hőmérő

1750-ben Mårten Strömer svéd tudós módosította a skálát a véglegesre, és a fagyáspontot tette meg 0°-nak, a forráspontot pedig 100°-nak. Bár a mai skálát már Celsius halála körül is használták fordítva, Carl von Linné is ilyet készíttetett 1744-ben.

Talán az Über die Wärmemessung (1742) értekezése a legnevezetesebb, amelyben először bukkan föl az a hőmérőbeosztás, amelyet a tudósok majd’ mindenhol elfogadtak, és amely a mai Celsius-féle, vagyis száza(do)s fokozattól csak annyiban különbözik, hogy míg az ő beosztásában a forrponttól a fagypontig van a számítás, addig a mostani éppen ellenkezőleg, a fagyponttól a forrpontig van fölfelé számozva.

Mindössze 42 és fél esztendőt élt, majd tüdőgümőkórban halt meg 1744-ben. Azóta ezt a betegséget természetesen a svédek is fölszámolták, de bűnvándorlók mai áradatával és egyre fojtogatóbb hullámaival a mindennek ellenálló (multirezisztens) TBC – a mindennek edzett és ellenálló gümőkór – is fölbukkan Európában, amely persze a túlvinnyogott kovidnál is sokkal nagyobb veszedelem…

Uppsala, Gamla temploma és temetője, ahol Anders Celsius nyugszik…

Ajánlott olvasmány :

Álomból rémálom – Bevándorlás Svédországban
ÁLOMBÓL RÉMÁLOM – BEVÁNDORLÁS SVÉDORSZÁGBAN

Svédország sikersztori volt. Gazdag, egészséges, békés emberekkel…
Azután a bevándorlók rövid idő alatt hatalmas tömegben érkeztek…
Ez hatalmas feszültséget okoz ma a társadalmunkban…

Svédországot felőrli a bevándorlás?
SVÉDORSZÁGOT FELŐRLI A BEVÁNDORLÁS?
Svédország: „Multikulturális káoszban élünk”
SVÉDORSZÁG: „MULTIKULTURÁLIS KÁOSZBAN ÉLÜNK”

A második világháború óta nem jött ilyen „menekültáradat”… Menekültáradat??? „…Mások nem kívánnak rasszistának tűnni… (azzal, hogy ellenzik)”

Svédország sűllyedőben – fortélyos félelem igazgat
SVÉDORSZÁG SŰLLYEDŐBEN – FORTÉLYOS FÉLELEM IGAZGAT

Mi történik egy olyan néppel, mely igent mond az ingyenélők hadainak hízlalására? Ahol a bűn(ös be)vándorló buzulmánok (illegális immigránsok) mértékadóvá lehetnek… 

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Illő napi filmajánló

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)