Álom (december) hava 17.-én született

1800-ban e napon. Álom (december) hava 17.-én született a Fölvidéken (ma szlovák megszállás alatt álló) Andódon Czuczor István, későbbi bencés rendi nevén Czuczor Gergely magyar költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja. Írói álnevén Ete. († 1866)

Czuczor Gergely tudós alkata nem járt egyedül, hiszen a forgonya (dynamo) föltalálója, Jedlik Ányos természettudós is az unokatestvére volt.

Költőként a népdal formakészletének egyik legfontosabb terjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként hatkötetes főműve A magyar nyelv szótára (1862–1874), amelyet „(a) Czuczor–Fogarasi” néven emlegetnek, mert Czuczor Gergely halála után Fogarasi János fejezte be. Czuczor életében négy kötet jelent meg. Százhetvenezer szócikkével híresülve majd száz évig nem akadt párja.

Czuczor Gergely sok verse – Móser Zoltán kutatása alapján 84 költeménye – vált népdallá.
Ezzel elmondható, hogy Czuczor Gergely háromszor annyira népdalosodott, mint Petőfi Sándor.

Ajánlott olvasmány: A magyar nyelv szótára (1862-1874), amelyet „a Czuczor-Fogarasi” néven emlegetnek, minthogy Czuczor Gergely halála után Fogarasi János fejezte azt be.

A magyar nyelv szótára, népszerű(bb) nevén „a Czuczor–Fogarasi” 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes magyar szótár. Az első tudományos igényű (eggynyelvű) magyar értelmező szótár.
A nagyhatású, hosszan használt mű, Czuczor Gergely bencés papköltő és Fogarasi János jogtudós és nyelvész rendkívüli értékű munkája.

Elkészítésére Czuczor, aki 1836-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályán rendes tag, Fogarasival az Akadémiától kapott megbízást nevezett intézmény 1844. december 16-ai közgyűlésén. Maga Széchenyi István kereste fel a pannonhalmi főapátot, hogy Czuczor a munkához megkapja elöljárója hozzájárulását. Czuczor ezután költözött Pestre, 1845-ben.

A szerkesztők a magyar irodalmi alkotásokból, a köznyelvből gyűjtöttek, tulajdonneveket és a nyelvújítás során keletkezett szavakat, az elavultnak tekintett, illetve nyelvjárási szavakat is felhasználták. Bár a megbízás értelmező szótárról szólt, munkájuk kiterjedt a szótörténeti elemzésre is.

Czuczor az 1848-49-es szabadságharc leverését követően börtönbe került, de a munkáját ott is folytatta. Hatévre ítélték, de az Akadémia kérelmére 1851-ben kegyelmet kapott. Ezután 1866-ban bekövetkezett haláláig már szinte csak a nyelvtudománnyal foglalkozott.

1845-től Czuczor és Fogarasi együtt dolgozott a szótáron, Czuczor halála után Fogarasi egyedül irányította az anyaggyűjtést.

A korszakalkotó szótárat az Athenaeum adta ki hat kötetben.

„SZÓTÁR: (szó-tár) ösz. fn. – Könyv, mely általán valamely nyelv birodalmához tartozó, különösen bizonyos ismeretszakokban divatos szók öszvegét ábéczerendben elszámlálja, s különféle jelentéseiket, és sajátságaikat eléadja. Nagyszótár, zsebszótár, természettudományi, orvosi stb. szótár. Magyar-német-szótár. Értelmező, elemző szótár.”

„SZÓ : Egyezik vele legközelebb a mongol czoo (son, Sehall), dou (voix, son), mandsu sze-me (szól-ni, mondani, nevezni); továbbá a finn sävele v. sävene (hang, zenei hang), vogul suj (szuj = szóhang), osztják sej (szej = Stimme, Laut), votják és szürjén su (mondani), csagataj szau (beszéd, szó), csagataj és török szöz (szó), török szöj-lemek (szólni), szöjlis (szólás); latin sono, sonus, szanszkrit szvan, szvanasz, szláv szlowó stb. Rokon hang-változattal ide sorozhatók a német schallen, Schall, hallen, szanszkrit: szall stb.”

Ajánlott olvasmány :

A MAGYAR NYELV SZÓTÁRA

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...