Förgeteg (január) hava 16.-án…

1547-ben e napon lépett hatalomra IV. azaz Rettegett Iván, oroszul Иван IV Грóзный, Oroszország első cárja.

Régies nevén Rettenetes Iván (Ivan Groznij) már 1533-tól moszkvai nagyfejedelem volt…

1547 Förgeteg (január) hava 16.-án IV. azaz Rettegett Iván fölvette „a minden oroszok cárja és nagyfejedelme” címet, ezzel Iván cár tudtára adta a világnak, hogy a bizánci császárok örökösének tekinti magát.

A moszkvai uralkodóknak mindig sok gondot okoztak a tatár csapatok betörései; Iván is tudatában volt ennek a veszélynek, ezért úgy határozott, hogy támadásba lendül. Két eredménytelen hadjárat (1547 és 1549) után csapatai végül 1552-ben bevették Kazany városát, így az Etil (Volga) menti Kazanyi Kánság Oroszország része lett.

1556-ban az Etili azaz Asztraháni Kánság is ellenállás nélkül elfogadta Moszkva fennhatóságát.

Miután az Etil (Volga) mindkét partján biztosította hatalmát, Iván figyelme a Baltikumra irányult; tengeri kijáratot akart. Megoldotta a tenger nélküli Oroszország évszázados gondját. A 24 évig tartó livóniai háború 1558 januárjában kezdődött. Az első balti hadjárat az oroszok sikerét hozta: Livónia, a Német Lovagrend állama megszűnt létezni, és Narva kikötője orosz kézre került.

Kegyetlensége megbotránkoztatta a kortársakat, főként a nyilvános kivégzések brutalitása keltett közfelháborodást; a cár különösen kegyetlen módon számolt le a vele szembehelyezkedő papokkal, és hasonló brutalitással tizedelte meg Novgorod városának lakosságát is. Iván azonban rettenetességében is tudatos és számító politikus volt. Első felesége elhunyta után kész volt házasság révén elérni politikai céljait. Anasztázia halála után 11 nappal már utasította embereit, hogy kezdjenek tárgyalásokat II. Zsigmond Ágost lengyel királlyal, majd hosszas megfontolás után bejelentette, feleségül kívánja venni a király húgát, Katalint. Ő azonban feleségül ment János svéd herceghez (a későbbi III. János svéd királyhoz).

Rettegett Iván cár létre akarta hozni a Lengyel–Orosz Uniót, amelynek a határ mindkét oldalán számos támogatója akadt. 1572-ben, a Jagelló-ház kihalásakor Iván be is nyújtotta igényét a lengyel trónra…

Milyen érdekes… ha Rettegett Ivánnak a Lengyel–Orosz Unió akkor sikerül, nincs ma ez az Etelközi Zűrzavar… Ennek nyomán meg… Európa sem lenne tán összeomlóban…
Hiszen… Nincs is más a történelemben, csak „Mi lett volna ha?”
Aki inna erre, vagy Európa békéjére,
vagy akár egy Rettegett Ivánnak az egészségére, annak ajánlhatjuk:

A könyv meg a ráadás ! Olvashat is hozzá !

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...