Csillagzivatar – érthetőbben kazakul : Zsıldızda zsambur … közöttük láttam a legsziporkázóbban… A Tündér-tó partján teljesen fényszennyezés-mentesen…

Ma van a napja ! Kisasszony hava 12.-én…

Ma záporzik a csillagcsömör, ma zuhog a Részög Embör csillaghányása…
A csillagokat hajdan még ösmerő szőregiek nyelvén Részög Embör, de görögködőn persze Perszeusz (Περσεύς) csıllagzatja lassan tántorogva kúszik föl az égön… Mindig a szokásos útján a Fogadója után, a kéttetejű csárda, görögködőn Kassziopeia (Κασσιόπεια), szőregiesen mög csak a Korcsma felé.

A forró nyár végén éppen e napokban augusztus 12-13.-án csodálható a Részög embör sziporkázó csıllaghányása (hellénkedőn a Perszeidák) az égen.  Ez az egész évnek az egyik legjelentősebb hullócsıllag-zuhataga (görögösködőn meg meteorraja).

Már az elmúlt napokban is csillantak a fényköppenetek az Égi Korcsma táján…
Az elmúlt éjjeleken is láttam már fél-fél percenként eggyet-eggyet suhanni…

A Részög Embör csillagcsömörének avagy Perszeidáknak első ismert (jegyzett) megfigyelése i.sz. 36-ban történt Kínában. A csillóhullagraj szülőégitestje egy üstökös, a Részögembör (csillagcsömör)üstököse (betegesen angolkodón: 109P/Swift-Tuttle), amelyről szintén vannak följegyzések már az ókori Kínából. 

Az újkorban 1836-ban a belga (vallon-flamand) Adolphe Quetelet [ejt: Kwetle] írta le …

Majd alaposabban 1866-ban az olasz csillagász, Giovanni Virginio Schiaparelli [ejt: Szkjaparelli]

bizonyította az üstökös és a Részögembörös hullócsillag-zápor közötti összefüggést…

No persze Perszeidáskodnak a magyarul sem tudó, se nem érző internáci okoskodók. Lássuk hát Őt is !

Perszeusz (Περσεύς) Medusza fejével (Antonio Canova 1801-es szobra, a Vatikáni Múzeumban)

Perszeusz, a görög hitregékben Zeusznak a fia. Anyja argoszi királylány, Danaé, akit Zeusz éppen aranyeső képében termékenyített meg a történet szerint. Perszeusz aranyesőként fogant ! Milyen érdekes ! Lehet, hogy már ez a leírás is a hullócsillagraj (ókori) sejtésére, talán ismeretére is utal… 

Magyarul e Szép Embört Szőreg vidékén csak Részög Embör névön emlögették…
Hát… a csillagkép tántori állása szerint inkább Részög Embör, mint csodálatos dalia…

A Részög Embörrül nem közlök képöt, olyat már mindönki láthatott…
De ím az égbolt görögös nézete :

Ahonnan pedig a hullócsillagrajzás indul, az éppen a Részög Embör fölfelé kandikáló feje…

A Részög embör csıllagcsömöre…

Az északi irányba nézve láthatjuk a legszebb raj(tag)okat…

Amikor a Részög embör csıllagkép még alacsonyan van a látóhatáron, a csilló hullagok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszínű, és hosszabb is a csík. Ezek megcsodálására az öreg este (21-23 óra közötti időszak) alkalmas…

A Részög-raj igen magas csıllagzáporarány / zuhhabőség (ZHR) értékekkel jelentkezik.
(Mögjegyzendő: A ZHR az egy óra alatt megfigyelhető rajtagok száma, ha a radiáns a zenitben áll.)
Csodáljuk hát e csillaghulló csodát ma meg holnap éjjel ! Érdemös persze a részögösködésre némi borral-sörrel, de akár fröccsel is rákészülni…

Legalább ezen az éjszakán emléközzünk a Magyar Csillagokra !

Tegyünk hát róla, hogy minden magyar mögismerhesse a saját csıllagaıt !

Az égbolt tele van magyar csillagjainkkal. Csak észre köll őket vönni ! A hajnali égbolton a láthatár fölött látható „Áldumás Csillaga“, azaz Áldomás Csillaga (Töhötöm nemzetségének szent csillaga) azaz az Esthajnalcsillag (Venusz) .

A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája – Online

Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege, 2008. augusztus 7.

Magyar Csillagászattörténet – Magyar csillagnevek…
Mizser Attila : Magyar embernek magyar eget!

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...