„Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…” ( Petőfi – A Nemzethez )

A Brentai Diadal Napján

A nap filmje - Illő napi filmajánló, Évfordulók, Kalendárium 2024. szept. 24.

Föld (szeptember) hava 24.-én

899-ben a Brenta menti csatában I. Berengár itáliai király elsöprő vereséget szenvedett 5000 magyar lovasunktól. Ez volt a Brentai Diadal avagy az első „kalandozás”, a Kárpát-medencéből indított „kalandozások” fényes nyitánya. Ezzel megindult a „Strata Hungarorum”-nak (a Magyarok Útjának) a kiépítése Pannónia déli peremén, a Dráva-Száva vonalán (talján adófizetőinkhöz), Itáliába.

A Brenta folyó (Velence egyik folyója) a későbbi századok során

A magyarok vígságukban Itáliában – Bergengóciában – is teleltek 899-ben és csak 900 tavaszán-nyarán vonultak vissza. A történészek egy része ezt a tényt új „honfoglalási kísérlet”-ként értelmezte, de ez inkább csak a visszafoglalt Hun-Avar-Magyar Haza határainak tágítását jelenthette…

A diadal tája, a Brenta mente ma (Matteo Pagliaro fényképén)

Berengár király nagy sereget, kb. 15 000 főt gyűjtött össze, hogy a magyarokat megállítsa, de a 899. szeptember 24-én vívott Brenta menti csatában súlyos vereséget szenvedett harmadannyi, 5000 magyartól. (Liutprand : Antapodosis.)

Arnulf keleti frank király a Karolingok évszázados szokása és joga alapján császárrá óhajtotta magát koronáztatni. Azonban a trónra családon belüli rangjánál és születésénél fogva Berengár friuli őrgróf, Nagy Károly dédunokája lett volna jogosult. Arnulf a magyarokkal szövetkezett, s hívta be őket Itáliába Berengár ellen.

„A magyarok nyilaitól ments meg Uram, minket!” (Nyugati imádság a magyar kalandozások korából)

899 márciusában 5000 magyar lovas indult el Itália meghódítására…

Augusztus–szeptember folyamán Treviso, Vicenza, Verona, Brescia, Bergamo és Milánó környékét dúlták, s egészen Paviáig, az Itáliai Királyság azaz Berengár fővárosáig nyomultak…

Berengár király éppen negyed századra (25 évre) azaz egész életére a magyarok adófizetője lett. Amíg élt, a magyarok nem is léptek támadó sereggel Itália földjére.

Magyar önbecsülésünk helyreállításához elengedhetetlen megismernünk elfelejtett Diadalaink…
Ezek egyike a Brentai Diadal :

Merre is kalandozik ma a Brenta ?

A **Brenta** meg a **Bacchiglione** folyó között van ma már a **Brenta Csatorna** is (világos zölddel), mint „**Új-Brenta**” azaz „**Brenta Nova**”

Velence azonban akkor még nem volt jelentős, így a csata is a Brenta fölsőbb folyásán zajlott…

De vegyük csak még egyszer újra : Csaknem másfél év magyar uralom Észak-Itáliában. A magyarok „Bergengóciai Telelés”-ét és hosszas vigalmát 899 tavasza és 900 nyara között, amíg vissza( nem )vonultak a történészek egy része új „honfoglalási kísérlet”-ként értelmezte. Bizony ! Más, történelemhamisító nemzetek, annak is vallanák, mint pl. Mihai Viteazul vagy Cserni Jován hunhoni garázdálkodását. Ezen a jogon – Mihai Viteazul esztendős Erdélyben tett garázdálkodása jogán – formálnak ma jogot az oláhok Erdélyre, meg még amennyivel is többre ! De ezen a jogon – Cserni Jován honi, Duna-Tisza közi garázdálkodása jogán – formálnak ma jogot a rácok a Délvidékre, meg még amennyivel is többre ! Hát legalább ennyi joga van a magyarnak is Észak-Itáliára, azaz egész Bergengóciára !!! Ha fölvesszük a ma virágzó rablónemzetek viselkedését és modorát, akkor bizony : Bergengócia vissza !!! Éljen hát az itáliai magyarország is !!! De mi nem vagyunk ilyenek.

A magyarnak nem kell a más folyója… Csak az kell, ami mindig is a miénk volt !
A Szabad Magyarország. A Kárpátok gyűrűjében.

Ajánlott még :

SUDÁR BALÁZS – MAGYAROK A HONFOGLALÁS ELŐTT

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...