Scroll To Top

Magyarok vagyunk meg székelyek,
Kirekesztők kíméljenek !

A svájci Hun-völgy regéje

A magyar sajtóban visszatérő téma a svájci Anniviers-völgy. Jelentése szerint ‘annyi vér’ !
Ennek lakói hunok. Vagy magyarok.
Mi is az alapja e furcsa regének és miért nem járunk végre a végére ?!

1834-ben a Bibliothek der neuesten Weltkunde című folyóiratban megjelent egy beszámoló az Anniviers-völgy lakóinak hun eredetéről. A szerzője nem ismert.
Die hunnischen Uebereste in den Alpen 
A leírás szerint 20-30 kalandozó hun Piemont tartományban elszakadt a többiektől, s ebben a szűk völgyben keresett menedéket. E történet alapján arra gondolhatunk, hogy azok a hunok inkább magyarok voltak.

A sztori megtetszett a Tudománytár szerkesztőjének, Schedel (később Toldy) Ferencnek, és lapjában röviden ismertette : Hunn maradék a’ helvetiai havasokban, 1. és 2. rész.
Ezt olvasta Horváth Mihály is, majd 1853-ban emigránsként Svájcban járván, elindult a helyszínre, személyes tapasztalatokat gyűjteni. Beszámolóját 600 oldalas történelmi zsebkönyvében jelentette meg :
A hunok maradványai Schweitzban.

A 19. század 2. felében többen is visszatértek az Anniviers-völgyi hunok kérdésére. 1878-ban Botka Tivadar nagy cikket írt a Századokba, amelyben áttekintette a magyarság őstörténetét és javasolta a honfoglalás ezer éves évfordulójának megünneplését. E cikkben említette az Anniviers-völgyhöz kapcsolódó hun-hagyományt.

1881-ben szintén a Századokban jelent meg a C. Ferdinandus Eremita álnéven író szerző Egy kis húnkérdés több nagy között című írása. Az álnév feltehetőleg György Aladárt takarja, mivel az általa jegyzett A Föld és népei című sorozat III. kötetében szintén olvasható ez az írás. A szerző Toldy Ferenchez hasonlóan kivonatolta az 1834-es német nyelvű útibeszámolót, majd további nyelvészeti vizsgálatokat sürgetett, hogy a völgylakók hun eredetéről tudományos véleményt lehessen alkotni.

Ezen írások hatására Réthy László (Lőwy Árpád…) fölkereste az Anniviers-völgyet. Beszámolója az Ethnographia 1890-es évfolyamának első kötetében jelent meg. Bőven idéz Botka Tivadartól, kiemelve azt a véleményét, hogy a svájciak valójában a magyarokat nevezték hunoknak. A svájci völgy lakóinak hun eredetét Réthy László komolytalan véleménynek tartotta. 

Fischer műve után a Néprajzi Értesítő 1913-as évfolyamában Makoldy Sándor közölt beszámolót a „svájci hunok” életéről és szokásairól (Az anniviardok u. n. svájczi hunnok multja és jelene). Megállapította, hogy az etnográfiai sajátosságokból nem lehet következtetni a népesség idegen eredetére. Ettől azonban a hun eredetre utaló néphagyomány még igaz is lehet.

Irodalom

Bereczki Gábor: Hunok Svájcban és egy lépéstévesztés. Kortárs 1982/6: 990–994.

C. Ferdinandus Eremita (György Aladár): Egy kis húnkérdés több nagy között. Századok 1881: 499–511.

Fischer, Anton Karl: Die Hunnen im schweizerischen Eifischthale und ihre Nachkommen bis auf die heutige Zeit. Zürich, 1896.

Horváth Mihály: A húnok maradványai Scweitzban, az anniviersi völgyben. Történelmi zsebkönyv. Pest, 1867. 490–501.

Kiszely István: A svájci „hun völgy.” (A Wallis tartományi Val ‘dAnniviers-i völgy) Budapest, 1996.

Kiszely István–Hankó Ildikó: A svájci völgy titka. Dokumentumfilm, bemutatva 1990. október 17.

Kunszabó Ferenc: Hunok Svájcban? Kortárs 1981/11: 1793–1796.

Muzsnay Jenő: Val d’Anniviers fantomja. München, 1978.

Radó György: A svájci „rokonság”. Kortárs 1982/3: 461–469.

Dr. Réthy László: A svájczi „hunnok”. Ethnographia 1890: 98–104.

Salamin András–Salaminné H. Mária–Erős Gábor: Az utolsó honfoglalás II. A svájci hunok völgyének különös története. Budapest, 2011.

S. F. (Schedel/Toldy Ferenc): Hunn maradék a’ helvetiai havasokban. Tudománytár, 1834: 229–230., 1835: 237–240.

Horváth Mihály könyvét többen idézik.
Kiszely István is. Az újabb híradások pedig általában ugyanazt tartalmazzák: 
Kiszely István 1996-os művét terjesztik tovább, egészben vagy kivonatolva. 

Legutóbb ezek jelentek meg a svájci Val d’Anniviers lakóinak hun-magyar származásáról:

Fabók Bálint: Kalandozó hunok leszármazottait rejti egy svájci völgy ‒ Origó, 2013. 10. 11.

Dombrovszky Ádám: A hunok völgye magyar utazókra vár ‒ Magyar Hírlap, 2012. 08. 07.

Sinkovics Ferenc: Hunok, Svájcban ‒ Magyar Hírlap, 2011. 12. 13.

Takács Éva: Mítosz és valóság nyomában a svájci „Hun-völgyben ‒ Erdély ma, 2011. 05. 10.

Hankó Ildikó: Rejtélyes svájci völgylakók ‒ Demokrata, 2009. 04. 08.

Ajánlott olvasmány :

Hun volt, hun nem volt…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Darvadozás

márc. 15.
Darvadozás

Külhoni tallózó

Macaulay – Horatius

2025 febr. 27.
Macaulay – Horatius

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)