Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

da Palestrina szülinapján

Jégbontó (február) hava 3.-án…

1525-ben e napon született Giovanni Pierluigi Sante da Palestrina (Palestrina) talján zeneszerző, a reneszánsz egyházi zene kiemelkedő képviselője.

Giovanni Pierluigi da Palestrina

Palestrinában, egy Róma melletti kisvárosban született, amely abban az időben a Pápai állam része volt. A család Sante neve helyett a szülőhelye nyomán Palestrina néven ismerjük, bár a teljes név, da Palestrina, a magyarban helyesen a Palestrinai névnek felel meg, a magyar irodalmi hagyomány szerint mégis Palestrina néven említjük.

Jónéhány művét szülővárosa régi római (latin) neve (Praeneste) után (Joannes Petraloysius) Praenestinus néven írta alá.

Palestrina másik felvett neve Gianetto volt, ezt világi szerzeményeinél használta.

De természetesen az egyházi zenéje adja öröksége gerincét…

Több száz munkát hagyott ránk, többek között 104 misét, több mint 300 motettát, 68 offertóriumot, 72 hümnuszt, 140 madrigált, 4 vagy 5 siralmi éneket, 35 magnifikátót és számos más művet. 

Az 1580-as római pestisnek Palestrina egész családja áldozatul esett. Nemsokára újra megnősült.

1594-ben halt meg Rómában, mellhártyagyulladásban.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Külhoni tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)