Áldás (július) hava 16.-án…

1813 július 16.-án Röszkén születött a szögedi betyár és magyar szabadságharcos Rózsa Sándor.
Az a Rúzsa Sándor, akitől mindönki röszketött… bár ajakán eggyetlen káromkodás nem termött…

Édösapját, Rózsa Andrást korán elveszítötte, minthogy lólopásért fölakasztották. 
Nagy hatással volt ez életének további alakulására…

Rózsa Sándor idejében a „betyárfészkön”, azaz Csongorád vármegyén túl is sokaknak szállt inába a bátorságuk, ha szárnyra kapott a hír, hogy a nagy betyár „összevonta a szömöldökét”.

1848 október 13.-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz.
150 fős szabadcsapatával, szokatlan külsejükkel és harcmodorukkal möglepő sikeröket is arattak…

RÓZSA SÁNDOR SZABADCSAPATA LEVERI AZ EZERESEN FOSZTOGATÓ RÁC ÉS OLÁH HORDÁKAT IS …

A hangulatot életszerűen adja a Széljáró balladás – Vereködés fog lönni …

A szabadságharcban való vitéz részvétele óta nagy népszerűségnek örvendő betyárt kötél általi halálra ítélték, de nem akartak mártírt csinálni belőle, így végül az ítélet életfogytig tartó börtön lett. Maga Ferenc József aláírta a kegyelmi kérvényt. A büntetést Kufstein várában kezdte letölteni, szigorú őrizet alatt.

Kufsteinben 1865-ig raboskodott, majd Theresienstadtban, később Péterváradon őrizték. (19867 Kiegyezés…) 1868-ban amnesztiával szabadult. Fölajánlkozott pandúrnak, de elutasították. Nagy hiba volt !

Újra betyárnak állott… Immáron vonatokat is rabolt…

Vadnyugati hangulatú kalandjai közt a vonatrablása is filmre kívánkozik…

Élettörténete méltó új Magyar Filmet érdemelne !!!

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban, de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Rúzsa Sándor filmjét is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint ahogy magam tehettem volna…

A betyár hazafit Szamosújvár börtönében rohasztották halálra, legyöngülten, állítólag gümőkórban halt meg 1878 november 22.-én…

Ha volna ma Magyar Ország akkor ma Szögedön örömtüzeket raknának és minden magyar gyermök teli torokkal énekölné Rúzsa Sándor nótáit…

Irodalmi és ponyvafeldolgozások már életében valótlan események egész sorát tulajdonították neki :
Fekete Miklós: Híres alföldi betyár Rózsa Sándor viselt dolgai (Pest, 1859); 
Rózsa Sándor élete és borzalmas rablásai (ponyva Pest, 1871); 
Rózsa Sándor a híres alföldi haramiavezér – Élete és vakmerő kalandjai.

Az irodalmi igényű földolgozások Krúdy Gyula, majd Móricz Zsigmond tollából mind fölhasználták a szájhagyományban élő meg a ponyvákból is ismert kalandokat.

Rúzsa Sándor híre oly messzire jutott, hogy német ponyván is megjelent…

Azután film is termött belülle…

Ajánlott még :

200 ÉVES RÓZSA SÁNDOR

.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...