Scroll To Top

„Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…” ( Petőfi – A Nemzethez )

Nietzsche Naumburgban

Nietzsche újratalált és újraálmodott Zaratusztrája (Zóroasztárja) a dolgok eredetijében a kereszténységnek nem is ellenképe, de sokkal inkább elletképe, eredete, lelki gyökérzete és mély, bölcs, királyi, „keleti mágus” rokonsága…

Edvard Munch : Friedrich Nietzsche (1906)

Gyalunk így ír NIETZSCHE ÉS A TÁRSADALOM cikkében : „Nietzsche filozófiája jó részben a pogány hellénizmusból fakadt és táplálkozott, ő az erőteljes, ős ösztönökre apellál, ezeknek adja az elsőséget az értelem fölött és ugyancsak Nietzsche a korlátlan egyéniség legmerészebb hirdetője.” (Az Új Század 1905. november) Bár Nietzsche hőse – ha kimondatlan is – ınkább a hellénizmus tısztaság-eszményképe a szkűtha – magyarul szıttya – eszményképe.

Majd egy évre rá (1906-ban) költeménnyel is tiszteleg a nagy német vallás-bölcselő prométheuszi veszte előtt:

Nietzsche Naumburgban

Egy árny kószál a parkban őszi estén,
Szánd meg s imádkozz érte jó keresztény,
Az égbe tört és pórul járt szegény.

Most vánszorog, jár körbe-körbe némán,
Nagy homlokán és kiégett szemén árny,
Nincs nála nyomorúbb e földtekén.

Mégis ti, kiknek a menny megigérve,
Ti jámborok, reám figyeljetek,
Hős és nemes e szánandó beteg !

A gondolatcsaták közt folyt ki vére,
S bár mennyetekre nem váltott jogot,
E földre onnan egy kis fényt lopott.

Nietzsche Naumburgban. – Először a Bácskai Hírlap 1906 május 6.-ai számában jelent meg, majd az 1963-as Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásában. Nietzsche atyjának elvesztése után ötéves korától Naumburgban nevelkedett, majd élete végén betegen ismét oda tért vıssza… Gyalunk e költeményében Nietzschét, mint mai, modern Prométheuszt (Προμηθεύς-t) mutatja meg, aki nekünk a mennyből „egy kis fényt lopott”.

Heinrich Friedrich Füger : Prométheusz (1817) Liechtenstein-palota, Bécs

Juhász Gyula később elmélyültebben tért vıssza keresztény magyar hitéhez, és vált a magyar népi vallásosságot leghitelesebben képviselő nyugatos költőnkké. Hellénisztikus – és soha nem mai hang-tévetegen „hellenisztikus” – alaphangú romantikája azonban végigkíséri, vıssza-vısszakacérkodva egész költészetét…

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)