Folyton folyvást nagyotmondó kisorosz meg lassan őrlő nagyorosz Etelközi Tusájában érdemes elgondolkoznunk a nukleáris fenyegetésekről, no meg a valódi háborús bűnösökről !!!

70 éve robbantották föl az első napbombát, vagy tudományoskodóbb nevén a hüdrogénbombát. A hatóereje túlszárnyalta föltalálója számításait is…

Hetven esztendeje, 1952 Enyészet (november) hava 1.-jén robbantotta föl az Egyesült Államok a Csendes-óceánon, a Marshall-szigeteken az első hüdrogénbombát…
Új hajrá kezdődött a nukleáris fegyverkezési versenyben.

A hüdrogénbomba, avagy a fúziós bomba olyan nukleáris robbanóeszköz, amely pusztító hatását a hüdrogénizotópok (deutérium, trícium) magfúziója során felszabaduló hő és az ezáltal keletkező légnyomás révén fejti ki. A Nap csihességét (energiáját) is szolgáltató magfúzióhoz szükséges rendkívül nagy hőmérsékletet és nyomást a hüdrogénbombában egy kis atombomba állítja elő, hasadóanyaga a 238-as tömegszámú urán.

A fúziós bomba olcsóbb és „tisztább”, mint az atombomba, mivel kisebb mennyiségű radioaktivitás szabadul fel, hatásának egyedül a hidrogénizotópok mennyisége szab határt.

Az Egyesült Államokban már a második világháború után fölvetődött a thermonukleáris bomba – a Nap fűtőrendszerének megfelelő működésű hüdrogénbomba – kifejlesztésének gondolata, de csak az atombomba készítésében szerényebb föladatot vállaló Teller Ede és néhány munkatársa foglalkozott vele.

A háborút közvetlenül követő időben, amikor a Szovjetuniónak még atombombája sem volt, nem tartották indokoltnak egy új szuperfegyver előállítását, a tudóstársadalmat pedig megrendítette a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák pusztítása.

Robert Oppenheimer, az atombomba atyjaként ismert háborús bűnös, valamint számos tudós és katonatiszt óva intett az egész emberiség elpusztítását is lehetővé tevő szuperfegyvertől.

Hidegháborús fegyverkezési verseny

A Szovjetunió azonban 1949 augusztus 29.-én felrobbantotta első atombombáját, ezzel kezdetét vette a hidegháborús fegyverkezési verseny. A szovjet atomprogramra válaszul az Egyesült Államok beindította a Hüdrogénbomba-programot, Harry Truman amerikai elnök 1950 január 31.-én bejelentette, hogy támogatását adja az általa szuperbombának nevezett hüdrogénbomba kifejlesztéséhez.

Az elnöki jóváhagyás után az új-mexikói Los Alamos kutatóintézetében nagy erőkkel láttak hozzá a H-bomba létrehozásához. Jelentős haladást 1951-ben értek el, amikor a fúziós töltet sűrítésére és a fúziós folyamat beindításához a kétfokozatú, úgynevezett Teller-Ulam konfigurációt használták fel, ötvözve az atombomba mechanikus lökéshullámát és az atombomba robbanásából származó sugárzást.

A bomba első használható tervrajzát Richard Garwin, a Chicagói Egyetem 23 éves, szakmai gyakorlatra Los Alamosba érkezett fizikusa készítette el, aki Teller Ede útmutatása alapján dolgozta ki a kísérleti modellt.

E modellt addig senkinek sem sikerült megalkotnia – részben talán a fúziós szerkezetet közösen kidolgozó Teller és Stanislaw Ulam rivalizálása miatt. Garwin ősszel – a tudománytörténet talán legnagyobb hatású nyári szakmai gyakorlatát befejezve – visszautazott Chicagóba. A végleges modellt, az ő elképzeléseit valamelyest finomítva, 1952 elejére öntötte formába a Los Alamos-i kutatógárda.

A bomba megépítését és kipróbálását az Ivy (Borostyán) hadművelet keretében, 9350 katona és 2300 civil részvételével hajtották végre.

Az Ivy Mike fedőnevű tesztrobbantás helyszíneként a csendes-óceáni Enewetak-atoll (korallzátonygyűrű) szigeteit jelölték ki. Itt építették fel a két emelet magasságú, gyárnak látszó thermonukleáris szerkezetet és kiszolgáló egységeit. A Mike nevű szerkezet a megatonnás nagyságrendű robbantások koncepciójának igazolására szolgált, méretei (73,8 tonna) és fúziós üzemanyaga (kriogenikus folyékony deutérium) miatt thermonukleáris fegyverként nem volt bevethető.

A kísérleti robbantást 1952 november 1.-jén, helyi idő szerint 7 óra 15 perckor hajtották végre. A tervezők számításait is túlszárnyaló hatóereje 10,4-12 megatonna volt, több mint hétszázszorosa a Hirosimára ledobott atombombáénak… Ennek 77 százaléka a deutériumtartályt körülvevő, mintegy 4,5 tonna urán hasadásából származott.

Az 5,2 kilométer átmérőjű tűzgórgömbből kialakult gombafelhő alig két és fél perc alatt 33 kilométer magasra emelkedett, majd 37 kilométeren állapodott meg, amikor a gomba teteje 160 kilométer szélesen terült szét, a szára 32 kilométer széles volt. Az eredmény pedig…

A robbantással az Enewetak-korallzátonyhoz tartozó Elugelab sziget eltűnt a Föld színéről, helyén egy 1,9 kilométer átmérőjű, 50 méter mély kráter maradt, a légnyomás és a hat méteresre emelkedő hullámok meg letarolták a teszt-szigetek teljes növényzetét. A robbanástól 50 kilométer távolságban tartózkodó hajókra radioaktív koralltörmelék hullott, az atoll egész környéke sugárszennyezett lett. A pusztítás hozadékaként két mesterséges elem is keletkezett: az einsteinium és a fermium. Két emberiség-ellenes elmebeteg emlékére…

Emlékezetes a torzlelkű „zseni” ( Einstein ), aki követelte a népirtó fegyver, az atombomba kifejlesztését, majd amikor az kész lett, és amikor a népirtás is megtörtént, és Amerika háborút nyert vele, akkor meg követelte a népirtó fegyver betiltását (nehogy másnak is legyen ilyen) !!!

Ezután pedig ugyanez a „zseni” követelte a népirtással tizedelt népek (túlélő csecsemőinek és árváinak) kollektív háborús bűnössé nyilvánítását !!! Mekkora zsenialitás ! Ezt már talán csak az erkölcsi érzéke múlja alul… nem csoda, ha az ilyen elvetemülten gátlástalan zsidók minden jólelkű emberből kiváltják az undort még e beteg jellem rajongói ellenében is… (Némely kirekesztők ezt nevezik antiszemitizmusnak.)

Egészséges és tisztes emberként nekem a „zseni” szünonümájaként sohasem bukkan föl e fésületlen rém, e torzalak… e mesterségesen túlrajongatott népirt(at)ó… e szellemi-lelki torzon torz…

A tiszta zseni az Edison vagy Tesla, magyarul meg Bolyai !!! Őket érdemes a „zseni” szünonümájaként emlegetni minden gondolkodó, sőt a még némi erkölcsi érzékkel is élő embernek föltétlenül…

Érdemes elgondolkozni azon is, hogy talán jobb lett volna, ha a japánok nyerik a Második Világháborút… Mindenesetre e békebeli borús háborús bűnökért máig még senki nem felelt és senki nem lakolt…

A kísérletről a Lookout Mountain stúdió készített filmet, erőteljes, wagneri zenei aláfestéssel, Reed Hadley színész narrációjával. A filmet először személyesen Dwight D. Eisenhower elnöknek mutatták be, majd némi cenzúrázás után a tévécsatornák napokon át sugározták.

A hidrogénbomba atyjának tartott Teller Ede a robbantás idején Kaliforniában, Berkeley-ben egy rengésmérő (szeizmométer) mellett várta az eredményt…

Amiután a készülék jelezte a nyugat-csendes-óceáni területen végrehajtott kísérlet által előidézett lökéshullámot, az It’s a boy! (Fiú!) szövegezésű titkos táviratban értesítette Los Alamos-i kollégáit a hüdrogénbomba megszületéséről.

Az első bevethető méretű hüdrogénbombát, a Castle Bravót másfél évvel később, 1954 március 1.-jén robbantották fel a Marshall-szigetekhez tartozó Bikini-atollon, ahol még a detonáció adatainak rögzítésére szolgáló műszerek is megsemmisültek.

Az okozott radioaktív szennyezés miatt a terület azóta turistaparadicsom helyett katasztrófa-övezetté vált, még ma is alig van lakója. De az is mind sérült, beteg… És máig sincsen felelős !!!

Az Éden-kert elpusztítóit soha senki nem vonta felelősségre !!!

Miközben magyarokat eresztünk meghalni ma is antimagyarok és más háborús bűnösök céljaiért ukrán hadigában, nap mint nap… az igazi kérdéseket még csak föl sem vetettük…

Etelközben háborúvan… és talán a vikágháború is készülőben… De nem csoda, ha a felyekben világszerte ilyen nukleáris kháosz uralkodik…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...