Álom (december) hava 2.-án…

1764-ben e napon született Festetich / Festetics Imre magyar főúr, a genetikus († 1847)

Részt vett az utolsó török elleni harcokban is, 1790-ben Bukarestnél meg is sebesült a Haza fölszabadításában.
1819-ben Berénben (németkedőn Brünnben, morválkodón Brnoban) tette közzé közleményét a természet genetikai törvényszerűségeiről.

Ezalkalomból ajánlom még frissiben ez írásom:

Gen vagy gén ?!

Genetika magyarul Örüktan

Ükünk örükös örökén…
A legelső „Genetikus”, a magyar Festetich İmre emlékének

Az örükanyag a gen, a tudománya meg a genetika, magyarul örüktan.

Sajnálom, hogy a „gén”-ekbe vetett hitüket (még mélyebben) meg kell ıngassam, de már a helyesīrásával meg a kiejtésével is komoly kételyek merülnek föl:

A „gén” szó először „gen” alakban a dán növenyész és élettanász Wilhelm Ludvig Johannsen, a Koppenhágai Egyetemen az agrártudományok professzorának egy német nyelvű īrásában (Elemente der exakten Erblichkeitslehre) jelent meg 1909-ben.[1] A „gen” (és innen az angol „gene” is) a ‘nemzedék’ vagy ‘leszármazott’ értelmű óhellén γενεά [ejt: genea] szóból származott. Ebből is eggyértelmű, hogy a „gen” – önmagukat műveltnek tartó népek és személyek számára – semmiképp nem „é”-vel, hanem (a hellén ε nyomán) tisztán és bızonyosan „e”-vel ejtendő… Ennél még régibb azonban az ősök tulajdonságainak átöröklését kutató tudomány… Egy évszázaddal előbb alkotta azt egy magyar nemes ! Valószínűsíthető, hogy – ha közvetve is, de – a dánra is Ő hatott… Nagyon valószínű, hogy a „gen” is a „genetika” szóból származott, (de legalábbis) a tudomány nevéből magvadzott.

Ha már görögösködőn beszélünk, hát ejtsük is tisztességgel, helyesen hellénül ! Az örükanyag a gen, a tudománya meg a genetika. Ha meg magyarnak valljuk magunkat, mondjuk hát tisztességgel, tősgyökösen magyarul ! Örökléstan, azazhogy örükléstan vagy ősiesebben (archaikusabban) örüktan ! A genetika szót pedig először Festetich [ejt: Festetics] İmre használta: az 1819-ben megjelent német nyelvű közleményében a „Die genetischen Gesetze der Natur” azaz A természet teremtő törvényei īrásában[2] a tulajdonságok átöröklésének kutatására meg tudományára a genetika fogalmat használta.
E fenti címfordītásnak megfelelően persze az örük-tudomány magyar (váltó)nevéül kīnálkozik a teremtan vagy teremtetan is…

De lássuk csak, hogyan bukkant föl a genetika tárgyából csökött-csonkult gen, a mai alakjára torzult/torzadt (mutálódott) gén szavunk !

Wilhelm Ludvig Johannsen (1857-1927) a gen, a genotypus meg a phenotypus kifejezések alkotója…Német nyelven írott Elemente der exakten Erblichkeitslehre könyvében – amely nagyrészt az Om arvelighed i samfund og i rene linier és az Arvelighedslærens Elementer azaz Az örüklődés alapjai īrásain alapult – Johannsen a Darwin-i „pangenesis”-ben gyökeredző „pangene” elmélet ellenében alkotta meg alapfogalmait. E könyve a genetika egyik alapművének tekinthető.

Ahogyan a „genotypus”-t nem ejtjük génotipusnak, úgy a tövét is „gén” helyett „gen” alakban (lenne) illendő ejteni… A gén szavunk csak a(z eredeti) gen mai angol (áthallatú) – „genea”-ból a vég-„a”-ja vesztett – „gene” [ejt: dzsín] változatának további torzul(a)ta (mutánsa).

A genotypus nehezen magyarítható, de talán örükalkat, vagy talán örü(k)bellem lehet a megfelelő neve. A phenotypus meg még ennél is nehezebben ültethető magyarba. Talán küllemalkat, örü(k)-küllemalkat, vagy örü(k)külalkat, vagy örü(k)kül(lem)alkat, vagy talán ınkább örü(k)küllem alakban ındulhat(na) új életének…

De örükös-örökös okoskodásom sem tobzódhatna, sőt nem is lenne magyar eleink nélkül : Hiszen … A „genetika” tisztán magyar találmány !

Festetich İmre használta elsőként a „genetika” kifejezést a szakırodalomban. Ezzel a tudományágnak angolkodón hıvatalos „genetics” nevet adó William Bateson-t is egy évszázaddal megelőzte… [3]

Talán Bateson genetikai hírhedettségét nem is a szóalkotás, hanem az ezen című folyóıratındítás honosította meg : Bateson folyóıratot alapított Punnett-tel Journal of Genetics címmel 1910-ben.

Éppen 258 esztendeje, 1764-ben e napon Álom (december) hava 2.-án született Festetich İmre magyar főúr, a magyar „Genetikus” († 1847). İllő hát a szülinapján végre méltán méltatnunk Őt…

Első genetikusunk, azaz hogy a Vılág Első Genetikusa nem akármilyen családba született ! A bátyja, gróf Festetich György volt, aki 1797-ben Keszthelyen megalapította a Georgikont, Európa egyik első fölsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményét. Genetikusunk így, bátyja könyvtárában hozzáférhetett a kor vezető mezőgazdász műveihez, amelyek sok más mezei bölcsesség mellett az állatnemesítéssel is foglalkoztak.

Festetich İmre még ıfjan részt vett (a Levenehr könnyűlovas ezredben) kapitányi rangban az utolsó délvidéki, török elleni harcokban is, a Magyar Haza, majd Európa fölszabadításában meg is sebesült 1790-ben Bukarestnél. Gazdag családból származó nemes (lelkű) tisztként szegényebb tiszttársait pénzügyileg is támogatta. Azután a békeidőkben már az állattenyésztés tudományának szentelte idejét. 1819-ben Berénben (németkedőn Brünnben, morválkodón meg Brnoban)B tette közzé közleményeit a természet genetikai törvényszerűségeiről. Īrásaıt Gregor Mendel (a szudétanémet származású ó-brünni Ágoston-rendi apát) is fölhasználta,[4] de bizonyosan a személyes közléseit is, hiszen Festetich után Mendel is a Beréni / Brünni Természetkutató Társaságnak tagja lett. Festetich İmre elfeledett munkásságát először Vítězslav Orel, a brnói Mendelianum Múzeum korábbi igazgatója[5] és Robert J. Wood angol történész fedezte föl az 1980-as években. Magyarországon Szabó T. Attila, dolgozta föl a munkásságát, majd Poczai Péter, a Helsinki Egyetem kutatója igyekezett méltón beemelni a nemzetközi köztudatba is. A híressé lett „Mendel-törvények” kutatásával kapcsolatban pedig a plágium gyanúja is fölvethető, sőt alaposan vizsgálandó ! Ma már kétségtelen, hogy Festetich İmre mondta ki a ma méltatlanul Mendel 2. törvényeként ismert szabály(szerűsége)t, így a „Hasadás Törvénye” minden tisztességgel gondolkodó számára a Földön – már csak az elsőbbség jogán is – illően csakis Festetich-törvény [ejt: Festetics-törvény] (Sz.) lehet.

Festetich İmre korszakalkotó cikkének jelentősége az alábbıakban foglalható össze :

– Korát meghaladóan fölismerte az örüklődés alapelveit.

– Megfogalmazta a mutáció alapvető törvényszerűségeit (is).

– Ő mondta ki a ma méltatlanul Mendel 2. törvényeként ismert szabályt; így az illően és magyarul méltán csakis „Festetich-törvény” vagy (némi belső alliterációval) „Festetich-főtörvény” néven említendő.

– Fölismerte és hirdette a beltenyésztéses leromlás mellett a beltenyésztéssel és keresztezéssel összefüggő javulást, azaz a rossz és a jó változás (egy) azonos örükleti (genetikai) folyamatnak két arcaként fogható föl.

– A beltenyésztéses leromlás okai közül kizárta a (természeti) környezet szerepét.

A „genetika” magyarītott megfelelőjét, az erőltetetten modoroskodó örökléstant élből rövidítettem öröktanra még egy bő negyedszázada, de így is sántıkált… hiszen nem az örök(ké való) dolgok tudománya … ezért (egy ötödszázada) egy régebbi föltételezhető (kikövetkeztethető) alakot alkottam :  örüktan ! (Zártabb, ősibb, keményebb „ü”-vel.) Ez a szakszó ımmár ős-szıklaszılárd. Ebből már nem engedek ! Nem engedhetek. Ükeim emlékezetére neo-xenománok, azaz újdon-idegenımádó tudatlanok és majmolók nyomására sem engedhetek. Az ősibb, ómagyarosabb hangzáson túl az ük alkotó része is szervesen köti nyelvünkbe ezt a vadonatújan ódon tős-gyökös szavunkat… 

A „genetika” semmiképpen nem lehet örökléstan, hiszen nem az örökösödés vagyis öröklés vagyoni, jogi, lélektani (stb.) vonatkozásait értelmezi, csakis annak élettanilag értelmezhető testi-lelki jegyeit. Ezért is illik hozzá egy teljesen önálló név: örüktan !

A „tudományos(kodó)” genetika pedig csak a magyar örüktan hellénkedő szóhasználata. Ódon(kodó) okoskodás idegenül. Semmiképpen túl nem értékelendő ! Túlélésünk alapja minden nyelv tudása, de legfőképpen a saját Édes Anyanyelvünk ápolása és gyakorlása ! Természetszerűleg… Korszerű ma az, ami tősgyökös és magyar !!!

Forrás / Irodalom

Festetich İmre : Über Inzucht (Die genetischen Gesätzen der Natur). / Die genetische Gesätze der Natur. Oekonomische Neukeiten und Vergandlungen, Brünn, No. 22, 1819 április, Pp.: 169-170.

Johannsen, W. : Elemente der exakten Erblichkeitslehre Jena, Germany: Gustav Fischer. (1909)

OREL, V.: Genetic laws published in Brno in 1819. Proceedings of the Greenwood Genetic Center, South Carolina, 1989, 8: 81–82.

Poczai P, Bell N, Hyvönen J (2014) Imre Festetics and the Sheep Breeders’ Society of Moravia: Mendel’s Forgotten “Research Network”. PLoS Biol 12(1): e1001772. doi:10.1371/journal.pbio.1001772

Nyáry Szabó László : Szabonc szótár (kézıratosan/gépıratosan)

Nyáry Szabó László : Szabó-szótár (kézıratosan/gépıratosan)

Nyáry Szabó László

Nōmenclātor Hungaricus
[Nómenklátor Hungarikusz]

Kelt : Kőrösön, 2022 Álom (december) hava 2.-án, Festetich İmre, a GENETIKA névadójának 258. szülinapján…

[1] Johannsen, W. : Elemente der exakten Erblichkeitslehre Jena, Deutschland: Gustav Fischer (1909).

[2] Festetich İmre : Über Inzucht (A beltenyésztésről) írott munkája, melyben kifejti a „Természet Genetikai Törvényeit” (Die genetischen Gesätzen der Natur). / Die genetische Gesätze der Natur. Oekonomische Neukeiten und Vergandlungen, Brünn, No. 22, 1819 április, Pp.: 169-170.

[3] Poczai P, Bell N, Hyvönen J (2014) Imre Festetics and the Sheep Breeders’ Society of Moravia: Mendel’s Forgotten “Research Network”. PLoS Biol 12(1): e1001772. doi: 10.1371/journal.pbio.1001772

B Berén – Mátyás királyunk idején magyar város volt, egyébként meg Morvaország fővárosa. Festetich idejében meg a Magyarországot is bitorló Habsburg Birodalom alattvalója…

[4] J.G. Mendel (1866): Versuche über Pflanzen-Hybriden. Verhandlung des Naturforschenden Vereins in Brünn 4, 3-47.

[5] OREL, V.: Genetic laws published in Brno in 1819. Proceedings of the Greenwood Genetic Center, South Carolina, 1989, 8: 81–82.

Ajánlom ez írásom a Magyar Orvosi Nyelv hasábjain is :

Gen vagy gén?

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...