Nap (június) hava 13.-án…

1707-ben e napon I. József német-római császárt, a magyar trónt is bitorló királyt az Ónodi Országgyűlés trónfosztottnak nyilvánítja : „Eb ura a fakó! Mai naptól fogva József nem királyunk!”

Ónod településünket Olnod néven említik 1296-ban. A 14. század második felében már városi rangon él. Ebben az időben épült a vára, amely Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök ostromolták, de nem foglalták el. Ez is filmre kívánkozna egy valóban Magyar Országon ! Amiután Eger török kézre jutott (1596-ban), Ónod lett az egyik legfontosabb erődítmény. 
Végtére 1639-ben a törökök sikeresen fölgyújtották. Később a németek lőtték olyannyira szét, hogy többé már nem felelt meg erődítménynek. Mindez már önmagában is megérdemel egy történelmi filmet, hogy országunk történelmét gyermekeink is megismerhessék ! De ott volt azután az Ország Gyűlése is…

A Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de volt végvári vitézei közül szép számmal állottak be a kuruc seregbe. Zömük Ónodi János deák alatt (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel csapatában (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcoltak.

A Rákóczi-szabadságharc tetőpontján, Ónod mezőváros mellett, a Körömi mezőn kuruc országgyűlés zajlott, amelyet ma az Ónodi Országgyűlés néven ismerünk. (1707 május 31.-től – június 22.-ig)

Rákóczi jelenlétében véres tusába fajuló vita zajlott. A Turóc vármegyei követek – a megyei nemesség soraiból szerveződő békepárt szószólói – a rézpénzzel kapcsolatos vita során önző érdekek követésével gyanúsították meg a fejedelmet. Rákóczi elkeseredésében kilátásba helyezte lemondását: „Készebb vagyok megvonni magamat az ország egyik szegletében, mint hogy a várt köszönet helyett zsarnoknak mondjanak.” – Ezt követően Károlyi és Bercsényi felháborodásukban lekaszabolták a turóci követeket…

A fejedelmi hadak féltve Rákóczi életét, az országgyűlésre irányították ágyúikat… De szép idők !
Az elmúlt 33 esztendő hazaárulóit sajnos nem himbálta a szél… Sőt ! Némely címeres hazaárulók, vagyonokat elsikkasztó gyurcsótányok ma is szabadlábon, sőt közpénzen árulják a Magyar Hazát…
De Rákóczi bírálói ennél jóval kevesebbért áldozták az életüket…

A véres közjáték után az országgyűlés nagy jelentőségű határozatokat hozott… amelyben (többek között) kimondták a Habsburg-ház trónfosztását is. Megerősítették Magyarország és Erdély szövetségét. 

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...