Szúnyogirtásnak hazudott tömeges pillangó-pusztításkor és a következményes békairtáskor meg fecskétlenítéskor hol vannak az állatvédők ???

A TURUL – 120 esztendős magyar labdajáték

A nap képe, Évfordulók, Kalendárium 2023. okt. 26.

1903 őszén éppen százhúsz esztendeje született a szegedi eredetű sport, a TURUL.
Régebbi labdajáték ez Szegeden, mint pl. a pingpong, a röplabda, a kosárlabda, vagy a tollas. Városunkban a foci elterjedésével közel egykorú ! Csak a tenisz rendelkezik némiképp öregebb hagyományokkal városunkban, az azonban már akkor is -, ill. akkoriban különösen – a kiváltságosok sportja volt. A TURUL pedig mindenkié !!!

Turulütő a Tisza és partja előtt… ahol valaha tömegesen játszották a porondok homokján…

A Turul labdajáték első ismert sajtómegjelenése – Pesti hírlap, 1903 okt. 27. – éppen ezen e héten száz esztendős.

Ajánlom hát minden magyar figyelmébe a (Demokratában is megjelent) 100. évfordulós, ma 20 éves írásomat :

A TURUL, A 100 ESZTENDŐS SZÖGEDI LABDAJÁTÉK

A „TURUL”

A szögedi szögény embörök játéka fönn köll, hogy maradjon!

A „TURUL”,
a 100 esztendős szögedi labdajáték

A fény fogytán, a Kegyelet Ünnepének közeledtén új értelmet nyer a Turul, a Feltámadás Szent Madara. Kevesen tudják, létezik azonban a „Turul”-nak egy egészen más jellegű, máig élő jelentése is. A „turul” kishazánkban egy labdajáték neve is, melynek első sajtómegjelenése (Pesti hírlap, 1903. Okt. 27.) éppen ezen a héten száz esztendős.
Nemigen akad kis országunkban olyan város, amely saját játékkal (sporttal) is büszkélkedhet, Városom, Szeged azonban ilyen! Idén, 2003 őszén éppen száz esztendős az egyetlen ismert szegedi eredetű sport, a jelen elfeledettségénél sokkal többre érdemes turul. Régebbi labdajáték ez Szegeden, mint pl. a pingpong, a röplabda, a kosárlabda, vagy akár a tollas. Bármilyen hihetetlen, Szegeden a turul a foci elterjedésével közel egykorú! Csak az angol eredetű, főúri tenisz rendelkezik vénebb hagyományokkal városunkban a labdajátékok közül, az azonban már akkor is -, ill. talán akkoriban különösen – a kiváltságosok, a gazdagok sportja volt. A méretes és gondozott pályát igénylő tenisz, a királyok játéka, mindig is költséges kikapcsolódás volt. A szegény szögedi nép ilyetén kirekesztettségén igyekezett enyhíteni a sportalkotó. Halácsy Antal, torna-, vívó- és játékmester, szegedi testnevelő találta föl és mutatta be e sportot, a szegedi ifjúságnak az újszegedi sétány terén. A rá következő közel nyolc évtizedben a turul az újszegedi partfürdő üdítő, vérpezsdítő játéka lett.
A kötelező nemzetietlenség évtizedeiben terjedt el nem kissé esetlen – és gyökeret máig sem vert –„röptenisz” neve. Új keletű és teljesen fölösleges, nemzetközinek szánt „sprintball” elnevezése is e korból származik. A „turul” elnevezés magyarázata a föltaláló névadói szándéka nem ismeretes, annyi azonban bizonyos, hogy valóban a regebeli sólyomhoz hasonlatosan légies és villanékony, gyors mozgást igényel. Szabályköre évtizedeken át formálódott, mire mai alakját magára öltötte. A turul a költséges és úrizáló tenisszel szemben a „nép játéka” lett!
A turulpálya talán leginkább a ma közismert röplabdáéhoz hasonlít. A fél évszázada divatos Tisza-parti pályák játékhangulata pedig a strandröplabdáéhoz. A partfürdőn akkoriban 20-22 pálya állt, melyek mindegyike játékosokkal volt teli a nyár derekán, turul-idényben. A hálót, ütőt és a labdát hozták-vitték a játékosok, mindenki a sajátját. Egy-egy jó ütő akár egy emberöltőt is megszolgált.
Néhány esztendeje Szegeden, a főiskolán a testnevelőknek oktatják is e feledésre méltatlan sportot. A jelenlegi lelkes oktató, Császárné, Joó Gyöngyi elkötelezetten hisz e magyar labdajáték jövőjében, és könyvet is ír a turulról, a modern versenysport lehetőségeiről.
Ma is él a turul hagyománya… filmre illő folklórelemekkel színesedve, sokféle szabályrendszerrel Szegeden és kirajzás-körében. (A folklór jellegű „turul-film” csak producerét várja!)
A legkülönbözőbb társaságok játsszák máig, korra, nemre és vagyoni helyzetre való tekintet nélkül. Csak egyetlen érdekes példa: Dr Benedek György, a Szegedi Egyetem Orvoskarának Dékánja a mai napig is aktív turuljátékos.
Méltatlanul feledésbe merült, máig fölkarolatlan sportunk könnyedén fölvehetné a versenyt a kosár-, a tollas, vagy a röplabdajátékkal, de akár a fallabdával, vagy a ma világra szólóan sznob divatját élő golffal is. Édesapám, dr Szabó László – többszörös turulbajnok, ma, 65 évesen kocateniszező – mondotta beletörődött keserűséggel: nem is veszi föl soha a versenyt a hivalkodóan fényűző tenisszel, hiszen a turulpályán nem lehet százezres, vagy drágább ütőkkel nagyzolni!… Nohiszen! Semmi akadálya a drága, márkás(!?), vagy akár az egyedi ütők gyártásának: Lehet egy „drága ütő” különleges (ritka) fából, vagy lehet éppen aranyozott, drágakő-berakásos a – játék közben is mindig látszó – „tőké”-je. Lehet „pusztán” milliókat érő egyedi, míves intarziás (faberakásos) mintája is, amely páratlanná teheti akár a hivalkodás piacán is. Lehet hát az urak kényes-fényes játéka is, csak a módját kell megadni. Dr Harsányi Géza, a turul jeles bajnok-öregje szerint – kis helyigénye miatt – könnyen és sikerrel hasznosítható lenne Magyarország falusi turizmusában.
A turul még nagy jövő előtt áll! Nemzeti sportunkat, az eurorégió saját sportját fölismerve benne, csak támogatni kellene egy kicsit, jószándékkal, pénztőkével és kultúrpolitikával.
Mint Újszeged képviselőjének, tisztem Halácsy mester és száz esztendő szögedi ifjúságának méltó emléket állítanom: Egyéni képviselői indítványom volt, hogy ezév, 2003 kora őszén százéves labdajátékunkat városi rendezvény(ek) keretében méltóan mutassuk be újfent a nagyközönségnek. Vetélkedők nyereményei közt szerepeljen a turulütő, turulháló és – ma turullabda híján, – a hozzá való (kellően kopott) teniszlabda is.
Javasoltam továbbá a Szegedi Közgyűlésnek, hogy a jövő, a 2004-es esztendőtől – az első turul-vetélkedő századik évfordulójára – hivatalos városi rendezvényként indítsuk el a minden esztendőben megrendezendő Halácsy-kupát, a turul-bajnokságot, amely városunk hírnevét tovább öregbítheti, és méltó rangot szerezhet városunknak a sportélet terén is az Európai városok sorában. Az álbal-álliberális koalíció még a napirendről is leszavaztatta a turul gondolatát. Talán a neve olyan kellemetlenül magyar… a Magyar Föltámadás Szent Madara, egy helyi hagyomány föltámadásának jelképeként…valóban félelmetes. Agyon kell hallgatni! Ez a biztos recept. Hogy is néznénk ki, mi magyarok, ha egy saját – százéves – labdajátékkal sétálnánk be a tizenöt esztendőn át kirekesztő EU gőgös kapuján!?
Reményem szerint Szeged száz esztendős játéka a helyi közoktatás keretei közt a lelkes helyfi (lokálpatrióta) oktatók munkájával – minden magyaralázó gáncsoskodás ellenében – föltámadhat lappangó emlékeiből, szórványos maradványaiból, és városunk hírnevét növelve újra a szegediek közismert-közkedvelt játéka lehet, mindannyiunk pártatlan örömére.

Tisztelettel:

Dr Szabó László
Önkormányzati képviselő, Újszeged

Szeged, 2003. Magvető hó (október) 29.-én

turullll — Szögedi Naptáramból : középen Halácsy Antal alapító, balról Bronner Dezső, a legöregebb turulozó, jobbról pedig a kéz, amely játékunkat az utóbbi évtizedekben őrizte : Joó Gyöngyi, főiskolai oktató.

Ajánlott még :

A „Turul”

A turul, a 100 éves szegedi labdajáték megőrzése és méltó megünneplése
Egyéni képviselői indítvány – 2003. 08. 15.

A Szeged-ellenes balvezetés által lesöpörve. Az indok: „Nem aktuális”! Értelmezve: Szeged Város saját sportja a 100. születésnapján a Szeged-ellenes balvezetésnek „Turul” néven elviselhetetlen…

A „Turul”, a 100 esztendős szögedi labdajáték (2004-05-21)

A „TURUL” a szögedi labdajáték – 2003. 09. 21.A turul játék

A „TURUL”, a 100 esztendős szögedi labdajáték 2003. 10. 29.

Visszakerül a szegedi „röptenisz” az egyetem keretébe (2005-06-07, Webradio)

DR. SZABÓ LÁSZLÓ: „FESZTIGYÁL” HELYETT …

BÚCSÚ ÉDÖSAPÁMTÓL

Apám Szögedön, az Alföldi mög a Szivárvány utca sarkán álló napsugaras házban születött.

A háború után Alsóvároson nőtt föl apám apátlan szegénységben, de szeretetben. Élte kora ifjúságának életét: iskolai óráin túl a Tiszán kajakozott, úszott, turulozott. Szeged sportjában, a turulban – az egyszerre 22 pályán játszott válogatókon – éveken át a Város verhetetlen bajnoka volt. A turul labdajátékot magam igyekeztem új életre kelteni annak 100. évfordulóján, 2003-ban, – apám nagy örömére – de városunk balvezetése erre semmi készségöt nem mutatott…