Enyészet (november) hava 4.-én

1851-ben e napon született Pesten Marosdécsei Déchy Mór, utazó, földrajzi fölfedező

…a Kaukázus egyik első kutatója.

Édesapja vasúttervező mérnök volt, nagy gondot fordított fia neveltetésére. Elsősorban az idegen nyelvek tanulására ösztönözte. Temesvárott és Budapesten a piarista gimnáziumba járt, majd jogot meg földtant (geologiát) és földrajzot tanult a Bécsi Egyetemen.

1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság alapításában. E társaságnak később alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt.

Déchy Mór kitűnő alpinista volt és igen sokat utazott. Bejárta az Alpokat, a Kárpátokat, Boszniát, Algériát, Marokkót, a Pireneusokat, a Kaukázokat meg a Himalája hegyvidékét, sőt a Spitzbergákat is.

Leginkább azonban a Kaukáz vonulatát tette tanulmánya tárgyává. Ide szaktudósok társaságában hét nagy utazást vezetett, s ezek eredményeit fő művében adta ki: Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban (1907) címen.

E műve németül bővített változatban jelent meg: Der Kaukasus. Reisen u. Forschungen im Kaukasischen Hochgebirde (3 kötet, 1905–1907) címen. Bővítményeit érdemes lenne magyarra is fordítani és egy új díszkötetben a szülinapjára – talán éppen a 175.-re – kiadni !

A Kaukáz(us) csúcsa a Mingi Tau (az Elbrusz) Európa legmagasabb pontja, a cserkesz csúcs.

1884-ben Ő volt az első magyar, aki 5000 méter feletti csúcson járt (augusztus 23., Mingi Tau / Elybrusz nyugati csúcs, 5642 m). Így emlékezik e pillanatra: „Ezeken a magaslatokon, ezeken a jeges régiókban csak egyetlen egyszer jártak emberek. Azóta évek múltak el s mikor a Kaukázus felé vettem utamat, ennek a csúcsnak a meghódítása volt legforróbb vágyam. Most íme, elértem a célomat. Péter kibontotta a magunkkal hozott kis háromszínű lobogót s rúdra erősítve, amelyet hosszú ágból metszett és fáradhatatlanul cipelt fel magával, kitűztem az Elbrusz-csúcs havába. Hazám színeit ott lobogtatta a szél a Kaukázus legmagasabb ormán.”

Déchy Mór munkatársa volt a hazai és külföldi földrajzi folyóiratnak. Érdemeiért a Kolozsvári Egyetem díszdoktorává avatta, a Magyar Tudományos Akadémia pedig tagjává választotta.

Azóta sok minden változott. Egyebek közt a keleti cserkesz (kabard) csúcsot, a „Mingi Tau”-t is inkább az orosz „Elbrusz” nevén ösmeri a világ…  Az eredeti perzsa Alborz nevéből származik persze az orosz Эльбру́с azaz Elybrúsz neve is. Oroszkodón… Bizony ly-lyel… minthogy lágyjellel…

Balkár-Kabardföld és kettős csúcsos zászlaja a Mingi-Tau (Elybrúsz) páros hósüvegével.

Déchy Mór művei

• A Monte Rosa legmagasabb csúcsának megmászása délről, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1873.
• A berni Alpok között, A Természet, Budapest, 1877.
• A Mont Blanc, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1878.
• Jelentés a Magas-Ázsiában tett utazásomról, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1880.
• Utazásom a Kaukázusban, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1885.
• Szabad Szvanécia, az Ingur felső hosszvölgye, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1887.
• A Kaukázus középláncolata, Vasárnapi Ujság, Budapest, 1895 (42. évf.), 31. sz.
• The ascent of Maglich, The Alpine Journal, 1889.
• Kaukázus – Kutatásaim és élményeim a Kaukázusi havasokban, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest, 1907.

• Kaukasus. Reisen und Forschungen im kaukasischen Hochgebirge, I-III., Berlin, 1905-1907. Első kötet Második kötet Harmadik kötet
• A Kaukázus szerkezete és arculata, Természettudományi Közlöny, Budapest, 1908.
• Kaukazusi utazásaim tudományos eredményei, Mathematikai és Természettudományi Értesítő – A M. Tud. Akadémia III. osztályának folyóirata, XXVIII. kötet 5. füzet, MTA, Budapest, 1910
• Hegyóriások. Századok legendái, Budapest, 1913.
• A természetvédelem és a nemzeti parkok, Földrajzi Közlemények, Budapest, 1912.

Ajánlott olvasmány :

PROMÉTHEUSZ

Leáldozó nap bíborában
Fürdik a Kaukázus orma,
Nyugaton rózsás felhők fátyla
Hull a fölkélő csillagokra

EURÓPA TETEJÉRE INDULNAK A SZEGEDI DIÁKOK

Misi Dávid és Radics Tamás, a Szegedi Tudományegyetem két földtanász (geológus) hallgatója a Mingi Taura (az Elbruszra) készül.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...