Scroll To Top

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! - Tettüket kövessed !” (Vedres István)

Pfaff Ferenc szülinapján

1851-ben e napon, Enyészet (november) hava 19.-én született Pfaff Ferenc, a legendás hírű magyar műépítész, a Magyar Vasutak arculati megálmodója és pompás állomásépületeink tervezője († 1913).

Hasonló állomások sora hirdette, hogy e vasút és az állomásai Egyazon Országhoz tartoznak…
Magyarországon végigvonatozva az állomások is hirdették mind az együvé tartozást !
Ezért is oly hasonlatos például a Szegedi és az (azóta oláh megszállás alatt álló) Aradi Pályaudvar…

Szeged Nagyállomás

… És a (szándékoltan) teljesen hasonló téglákból épült szépség, az Aradi Állomás :

Az Aradi Pályaudvar külső homlokzata (1913)

Más nézetből, a vasút felől :

Arad Pályaudvar a (Szeged felől jövő) vágányok felől (1914)

Szegeden meg Aradon e két gyönyörű Pfaff-pályaudvar ma is áll, de nem volt ilyen szerencsés a legalább oly szépséges Debreceni Nagyállomás…

Debrecen Pfaff-pályaudvar

Debrecen lebombázott Nagyállomását a nemzetvesztő szocializmusnak nem sikerült újjáépítenie.
A kommunizmus a bombázásba rokkant pazar épületet helyreállítás helyett szétverte és egy vasbeton barmolmánnyal helyettesítette be, amely ma is a Város hegeként éktelenkedik Debrecen arculatán, egyre több sebbel éktelen ábrázatán…

Pfaff Ferencünk öröksége ma egyre fogy !
Avatatlan, tudatlan döntéshozók eggyre bontják a kisebb nagyobb szabványépületeket, amelyek Magyarországot jelentették… pl. eszetlenül Pfafftalanítottak az Észak-Balatonon… csaknem minden kis falu bájos bakterháza bontás áldozata lett…
A Szegedi Teherpályaudvar patinás épületei is bontás előtt állnak a hozzá nem értő balvezetés és a MÁV pesti káderkörének homályában…
Megvan azonban a tervem !

Pfaffeum !

Őrizzük meg Pfaff örökségét !
hogy Magyarország ne múlt idő legyen, hanem gazdag és szebb jővő !!!

Ajánlott olvasmány:

A DEBRECENI PÁLYAUDVAR PUSZTULÁSA

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Dugonics
Dugonics
dec. 20.

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)