Nap (június) hava 17.-én… éppen 80 esztendeje…

1944-ben e napon Izland – ahogy ők ejtik Ísztland – kikiáltotta a függetlenségét.

Tévetegen Izland izlandiul helyesen Ísztland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Szkótország között, a Feröertől északnyugatra, a két hatalmas kéreglemez – az eurázsi meg az észak-amerikai lemez határvonalán. Hivatalos nyelve az (indoeurópai nyelvcsaládba tartozó) izlandi nyelv. Fővárosa és eggyben legnépesebb városa Reykjavík.

1397-ben Izland Dánia uralma alá került. 1540-től a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt, aminek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó kathólikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt gyilkolták le, ugyanis az izlandi papok – igen egészséges férfiakhoz illendően – nem tartották a betegesen buzerantos cölibátust.

1800-ban a dán uralom megszüntette az Alþingi törvényhozó hatalmát. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Engedékenységből hát 1845-ben visszaállították az Alþingi eredeti jogait… 

1940 április 9.-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően az örök sumák angol csapatok partra szálltak Izlandon és megszállták azt. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþingi vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikai gyarmatosítók váltották fel.

1944-ben igen jól időzítve az ísztlandiak népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel szavazott, így 1944 június 17.-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, majd – bizonyára nem kevés amerikai nyomásra – 1949-ben alapító tagja lett a NATO-nak is.

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...