Scroll To Top

„A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.” (Krúdy Gyula)

Petényi Salamon János szülinapján

Nap (június) hava 30.-án…

1799-ben e napon született Petényi Salamon János természettudós, állattanász (zoológus), a magyar madártan (ornithológia) és állatvédelem úttörője († 1855)

Leírta Magyarország madárvilágát, előkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét. Összeállította a magyarországi ásatag (fosszilis) állatok maradványainak katalógusát és a magyar barlangok jegyzékét.

49 halfajt meg 3 alfajt határozott meg, majd róla nevezte el jó barátja és tanítómestere, Heckel Jakab a Petényi-márnát :

1847-ben a beremendi Szöllő-hegy karszthasadékaiban végzett ásatásokat. Ezen munkájával kezdődött meg hazánkban a gerinces ősmaradványok tudományos tanulmányozása. A lelőhely teljes feltárására törekedett, s összefüggést keresett a kihalt és a ma élő állatok között. Felismerte, hogy a kihalt állatok legjobban hozzáférhető lelőhelyei a barlangok. 1854 júliusában a Bihar-hegység Fekete- és Sebes-Körös közti területének barlangjait kereste fel Kovács Jánossal. Ez volt hazánkban az első tudatos barlangkutató fölfedező út, amely egy nagyobb terület barlangjainak a megismerésére irányult.

Hátrahagyott madártani jegyzeteit Csörgey Titusz dolgozta fel és jelentette meg 1904-ben.

Ajánlott olvasmány :

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kim Wilde
nov. 18.

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)