Európa szívéből
Kenyér (augusztus) hava 25.-én … A Nagyvezekényi Csata napján…
A Nagyvezekényi Csatában csaptak össze a törökkel a magyar királyi hadaink 1652 augusztus 26-án.
(Ma a csata helyszíne, Vezekény meg Fraknó is idegen megszállás alatt él…)
A háromszoros túlerőben lévő török sereget szétszétverte az érsekújvári főkapitány, Forgách Ádám által vezetett 1200 fős magyar sereg. A csatáról részletes leírással Esterházy Pál naplója szolgál, aki a csata legrészletesebb leírását hagyományozta ránk. Nem is csoda : A Vezekény melletti ütközetben az Esterházy család négy tagja is hősi halált halt, közöttük a néhai nádor, Esterházy Miklós legidősebb fia, az ígéretes tehetségű, huszonhat éves Esterházy László pápai főkapitány, valamint Esterházy Ferenc balassagyarmati főkapitány, Esterházy Tamás lévai vicekapitány és Esterházy Gáspár aranysarkantyús vitéz is…
Csoda, hogy még áll a tót sovinizmusban…
mindenesetre 2013-ban a szobrot megpróbálták ellopni…
„Vörös posztóval földig béborított” társzekereken érkeztek a koporsók, amelyeket Esterházy Pál naplója szerint mintegy 5 ezer lovas vitéz kísért. Őket fáklyás siratók követték, panaszos hangon énekelve…
Mindezen veszteségek ellenére is a Nagyvezekény Csata magyar diadallal zárult.
De kezdjük az elején ! Lássuk sorjában !
Musztafa esztergomi bég 15 török végházból gyűjtött mintegy 3000 fős seregével Nyitra vidékére ment portyázni és nagyszámú foglyot és gazdag zsákmányt szerzett.
Forgách Adám érsekújvári főkapitány elhagyva seregével az érsekújvári erődöt Nagysuránynak tartott. Ott átkelt a Nyitra folyón, és a Zsitva mentében Verebélynek ment. Útjukban a sűrű erdőkből előjövő bujdosóktól értesültek, hogy az elmúlt éjjel török lovas csapatok Udvard tájáról húzódtak fölfelé és Surány alatt átkeltek a Nyitrán.
A keresztény had több végvárból toborozva, illetve Walther alezredes csapatával kiegészülve mintegy 900-1000 fő körül lehetett, nagyjából 600 magyar és német lovas, 150 muskétás és 150 hajdú.
Esterházyakon kívül Pálffy Miklós és Serényi Pál füleki kapitány, Forgách helyettese is részt vett az ütközetben.
Esterházy Imre gróf nagyprépost 1734-ben öt méter magas márványobeliszket állíttatott a csata helyén.
Nagyvezekény ma község a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában, a Fölvidéken ma tót (szlovák) megszállás alatt él. Nagyon érdemes lenne már Vezekény a hazavezekedésre is…
A maradék Szabad Magyar Országon pedig bizonyosan gőzerővel zajlanak már a történelmi filmelőkészületek…
A mai „modern” világban EUilag meg államilag támogatott antimagyar (nemzetellenes) trutymó helyett a Vezekény bizony megérne egy nagy filmet, de egy gyermekeknek való szép estés rajzfilmet is…
Várjuk a VEZEKÉNY filmet !!! Az időszerűt, a történelmileg is teljesen hiteleset !!!
Éppen a minap kellett volna kijönnie !!!
Szerény(telen)ségem ugyan nem bizonyult elég jónak meg életrevalónak a filmrendezői szakra (talán éppen azért mert örökkön lángoló hazafiságomban folyton jobbról, magyarabbról álmodtam)… De a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már… sőt rendez(get)ik is már a VEZEKÉNY DIADALA filmet is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint magam tehettem volna…
Bárcsak láthatnánk már !!! Trutymó amerikai történelemhamisítások helyett végre saját Magyar Hőseink történetét… nagyszabású, lenyűgöző méltó magyar filmen…
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
