„Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját síremlékét készíti és vesztesége az emberiségnek.”
Ipolyi Arnold

Kérdések – Mért van az, hogy aki mélységedbe láthat…

A nap költeménye, Évfordulók, Kalendárium 2015. júl. 20.

Mért van az, hogy aki mélységedbe láthat,
Aki egész szívvel méltóan imádhat,
Azt te vaskezeddel durván eltaszítod,
Lángoló szerelmét gyűlöletre szítod.
Mért van az, te zsarnok, te gyönyörű Élet ?

Mért van az, hogy aki önlelkét tagadva,
Cédán veti testét hiú forgatagba,
Azt te lágy szelíden simogatod szépen,
Örömek virágát kelted a szívében,
Mért van az, te zsarnok, te gyönyörű Élet ?

Mért van az, hogy én is tiporva, tagadva,
Áhítatos ajkkal hallgatok szavadra,
Hogy bár rámtapostál, csókolom a képed,
Örvényekbe dobva álmodom a szépet,
Szeretlek, imádlak, te gyönyörű Élet ?

Juhász Gyula, 1905

Kérdések – Először a Budapesti Napló 1905 Kenyér (augusztus) hava 6.-ai számában jelent meg, majd a Juhász Gyula Versei kötetben… Léváról való eltűnése alkalmából pedig újra közölte a Budapesti Napló 1907 Mag (október) hava 7.-ei számában, valószínűleg az előtte való napokban megjelent kötetből…

Minthogy e Kérdések az Élet rejtőnevén İstenhez szólnak, így magam kiemelőn Nagy Betűvel szerepeltetem minden İstenre vonatkozó Élet szavát, ahogyan az a Budapesti Naplóban is szerepelt.

A Budapesti Naplóban a hetedik sorban nem testét hanem lelkét szerepelt:

Mért van az, hogy aki önlelkét tagadva,
Cédán veti lelkét hiú forgatagba,

Alább a Kérdések (1905) költeményt úgy közlöm, ahogyan az a Budapesti Napló ban is szerepelt:

Mért van az, hogy aki önlelkét tagadva,
Cédán veti lelkét hiú forgatagba,
Azt te lágy szelíden simogatod szépen,
Örömek virágát kelted a szívében,
Mért van az, te zsarnok, te gyönyörű Élet ?

Hasonló kérdések két másik versében is fölsejlenek :

Kérdés
KÉRDÉSEK