Pogányok közt töltött éjet, napot,
A farkasok közt járt Gellért, a pásztor
És kimerülve harctól, virrasztástól,
Pihenni tért tornyos Csanádba most.

A Megfeszített képén elborong
És a zsolozsmát egyhangún mormolja.
Az alkonyat gyászleple száll a dómra,
Künn vakkantanak a komondorok.

De ím, a mélyből hangos nóta szól,
Egy szolgálólány malmot hajt s dalol.
Valami pogány nóta, de mi szép !

Gellért dobogni érzi nagy szivét :
Tüzes varázzsal, bűvös áradattal
Vérét pezsdíti a szilaj magyar dal !

Juhász Gyula
1906

Gellért püspök. – Először a Budapesti Napló 1906 február 4.-ei számában jelent meg a Géza meg a Mathias Rex költeményekkel együtt Magyar Szonettek főcímmel… Később közölte a Délmagyarország 1928 augusztus 19.-ei száma is. A „Megfeszített” csak ez utóbbi kiadásban lett nagybetűssé…

Az idegen térítő magyarrajongása kísérlet Költőnknél a rettenetes pusztító Térítés és a Magyarságunk feszültségének föloldására…

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...