Európa szívéből
Nagy ismeretlen, ó mondd meg nekem,
Magányos-e a szörnyű végtelen,
Egyedül állasz a világ fölött,
Mint óriás rab, örök számüzött ?
Mikor teremtő szent láz tüze éget,
Nem kutatod-e át a mindenséget,
Hogy valakire lelj, aki megért
S veled csodálja lelked remekét ?
Nem dobban-e meg óriás szived,
Mikor szavadra egy világ siket
S csak tűnő törpék néznek lábaidra,
Egek egébe néző örök szikla ?
Talán szived nincs. Közönyös szemed
E mély világ titkára rámered
S mint kevély jéghegy, csillogva úgy néz le
Hervadt rózsára, eltiport vetésre ?
Juhász Gyula, 1906
Kérdés – Először a Budapesti Napló 1906 Jégbontó (február) hava 21.-ei számában jelent meg, majd eggy napra rá utánközölte az Aradi Közlöny 1906 Jégbontó (február) hava 22.-ei száma is … azután e Kérdés csaknem bő fél évszázadig rejtezett…
Kötetben először csak Gyalunk halála után jelent meg az 1963-as Juhász Gyula összes versei kritikai kiadás-ában…
Érdemes e Kérdést összevetni Gyalunk ÖRÖKKÉ – PER OMNIA SAECULA költeményével, amelyben :
İdőn, teren túl éktelen
Süket csönd szunnyad végtelen
És álmodik az İsmeretlen...
Minthogy e Kérdés az İsmeretlen rejtőnevén İstenhez szól, így magam kiemelőn Nagy Betűvel javasolom szerepeltetni minden İstenre vonatkozó szavát :
Nagy İsmeretlen, ó mondd meg nekem,
Magányos-e a szörnyű Végtelen,
Egyedül állasz a világ fölött,
Mint óriás rab, Örök Számüzött ?
Mikor teremtő Szent Láz Tüze éget,
Nem kutatod-e át a Mindenséget,
Hogy Valakire lelj, aki megért
S Veled csodálja Lelked Remekét ?
Nem dobban-e meg óriás Szived,
Mikor Szavadra egy világ siket
S csak tűnő törpék néznek Lábaidra,
Egek Egébe néző Örök Szikla ?
Talán Szived nincs. Közönyös Szemed
E mély világ titkára rámered
S mint kevély jéghegy, csillogva úgy néz le
Hervadt rózsára, eltiport vetésre ?
Ajánlott még : AZ İSTEN MALMAI
ÖRÖKKÉ – PER OMNIA SAECULA
AZ ÖRÖK VISSZATÉRÉS – NIRVÁNA SZENT KÖDE
AZ ÉLET HEGYÉN
Összehasonlításul a túlrajongott Adyval :
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...
