Scroll To Top

„Jaj annak a népnek,
amelynek történelmét az ellenségei írják!”
(Seneca)

Regös az udvarban – 100 éve !

Regös az udvarban

Szabad-e regölni ?
Régi rónák, messzi puszták
Boldogságos mélabúját,
Érzitek-e még a vágyat,
Újra látni Vén Hazánkat ?

Szabad-e regölni ?
Érzitek-e még a vágyat,
Mely a szabad, ősi sátrak
Álmait áhítja vissza…
Ki a Volga vizét issza !

Szabad-e regölni ?
Hold ha feljő, Nap ha támad,
Érzitek-e még a vágyat,
Leborulni, le a Földre,
Az Anyára, az Örökre ?

Szabad-e regölni ?
Emlékeztek Emesére,
Arany Gímre, Fehér Ménre,
Világbíró Etelére,
Kinek itt hullt drága vére ?

Szabad-e regölni ?
Öreg İsten népe voltunk,
Európán átrobogtunk,
Hadak Útját égbe írtuk,
E világot győzve bírtuk.

Szabad-e regölni ?
Hej urak, haj, regö rejtem,
Könnyemet mély kútba ejtem,
Énekem mind elfelejtem,
Úgy sem ért már senki engem !

Juhász Gyula
1921

Alig száz éve még… Regös volt az udvarban !
Nem bögölyszem, kémek kéme, rémek réme, nem sivár beton-kövezet, nem kocsirengeteg, nem betoszarintott reklámújság szeméttengere és nem műanyaggal tömött kukák szemétrengetege… hanem… Regös volt az udvarban !

E remek költemény először a Magyarság 1921 október 23.-ai számában jelent meg, majd a Szegedi Szemle 1929 május 6.-ai számában…

Juhász Gyula Testamentom kötetébe is (33-34. o) beválogatta…
Ott a „regö” hosszú „ő”-vel, regő alakban szerepelt…

A Volga (folyó) magyarul Etil, Etel, talán Atil, azaz Attila vize…
Emlékezve… „Világbíró Etelére,
Kinek itt hullt drága vére”

Álmait áhítja vissza…
Ki az Etil vizét issza !
… bizonyára a szókezdőrím (alliteráció) kedvéért oroszkodón: „Ki a Volga vizét issza !”
Hun-rokon Qazaqul ma is Edil (Еділ)… Torkolatában pedig máig ott áll Etil / Itil / Atil (Asztrakhán) városa, amely a vallástürelmes Kazár Birodalom fővárosa volt…

Julianus barát elfeledett útja kapcsán érdemes fölidézni a még elfeledettebb két „Nagy Magyarország”: Magna Hungaria és Hungaria Maior, valamint az „Új Magyarország”, azaz Hungaria Nova (a Történelmi Magyarország) térbeli viszonyát… (Ez is filmre kívánkozik !!!)


A keresztény Magyarok Történetében azt találták, hogy van egy másik, Nagyobb Magyarország

Nagy-Magyarország dolgáról, melyet Riccardus fráter szerzett IX. Gergely pápa idejében 1236-7 táján (Julianus barát útja tanulságául)

Keményebb (kivitelű) Országok, mint például Tajwan természetesen már rég benyújtották volna igényüket az Őshazá(ik)ra… Legelábbis távlati tervbe veszik, ami számít…

EURÓPA TARTOZIK NEKÜNK!

Mi pedig tartozunk gyermekeinknek annyival, hogy e remek költeményt megtanítjuk nekik és a szívükbe írjuk a 100. szülinapján…

Olvasói levél:

Laci, ezt is köszönöm, még nem láttam/vagy elfelejtettem ezt a térképet, és a Juhász Gyula vers is új volt számomra.
Üdv : Gyula
Ádándi-Kiss Gyula

Milyen érdekes, hogy mind a kettő kimarad(t) a közoktatásból… (Sz.)

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)