Aki uzsorásokat nem ütlegelt, az nem élt őszintén krisztusi életet !

Arany nyomában

A nap költeménye, Évfordulók, Hagyomány, Hungarikumok, Kalendárium, Költeményes Magyarország 2022. márc. 22.

A nagykőrösi magyar éjszakában
Így bandukoltál akkor, mint ma én,
Rossz csillagok jártak szegény hazádra
S te voltál itt a biztos, méla fény.

Elnézem a szobát, hol gyertya mellett
A balladák és penzumok között
Éltél szelíden az emlékezetnek,
Siratva egy elzúgott üstököst.

Magyar magány ez, alacsony gerendák,
De künn az éjben véges végtelen
Titkával az alföldi menny dereng ránk
S a kútgém darvadozik az egen.

Ó mennyi kútgém, kék magasba lengő
S bús mélybe néző, példázód neked,
Ki a borús jelenben víg jövendő
Hitével mondtál örök éneket.

Lábad nyomába lépek elmerengve
A magyar éjben, ahogy ballagok
S lenéznek rám biztatva, messze, messze,
Kik téged láttak itt, a csillagok.

Gyalunk e költeménye először a Magyarság 1925 március 29.-ei számában jelent meg. Közölte még a Délmagyarország 1928 augusztus 26.-ai száma is. Majd megjelent a Hárfa (1929) kötetében is (175.o.).
A Magyarság közlésében a költemény alatt keltezet : Nagyőrös, 1925

Juhász Gyula 1925 március 22.-én részt vett a nagykőrösi Arany-ünnepélyen Tonelli Sándor és Márki Imre társaságában, a szegedi irodalmi társaságok képviseletében. Ekkor foganhatott, talán e napon is születhetett e verse…

Kőrös valamelyik közparkjába, vagy házfalára illik e fönti Gyalu-költemény !

A Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani, hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte…

Minden Magyar Városba meg faluba találunk majd illő költeményt !!!

Ajánlott olvasmány :