Ígéret (május) hava 28.-án… ma 150 éves Horger Antal úr !

1872-ben e napon született (az azóta oláhok által megszállt) Lugos városában, Krassó-Szörény vármegyében, magyar érzületű, német gyökerű családban… 

1922-től a szegedi, 1940-től az ismét Kolozsvári Magyar Egyetemen a magyar nyelvészet nyilvános rendes tanára. Konzervatív, pozitivista tudósként, németes alapossággal írta meg műveit.

Horger Antal az első magyar nyelvjárási terkép megalkotója is.
Kutatási területei: magyar hangtörténet, a szófejtések és székely meg a csángó nyelvjárások.

Ő indította el pályáján a későbbi nyelvész professzort, Nyíri Antalt is.

Máig méltatlanul a posztkomcsi propaganda is csak Fatilla (József Attila) egyetemről való eltanácsolójaként ágyazza be az ifjúság szívébe, pedig érdemeit alig érhetjük föl elismerésünkkel !
Ím az „Egyetem Fura Ura” !

„Kérem, József úr – mondta Horger professzor úr –, ön egy verset írt a Szeged múlt vasárnapi számába. Többek között azt írta, hogy nincs istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl… Középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot. Ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni.

– De professzor úr, mikor én ezt a verset írtam, már három napja nem ett…

– Kérem !!! A verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni.”

(Fehér Ede, József Attila egykori hallgatótársának visszaemlékezése a Horger Antal szobájában történtekről.)

De idézzük hát Fatillát Latinovits Zoltán szavalatában :

A Csík zenekar dalban is előadja :

Milyen érdekes, hogy nemzetünk egyik szellemi óriása éppen e torz tükörben maradt meg emlékezetünkben… de hát itt az ideje helyretenni dolgainkat Magyar Hazánkban !!!

A máig balvezérelt közoktatásunkban méltatlanul mellőzött nyelvész-óriás műveiből ízelítőül:

• Egy ismeretlen magyar hangtörvény (1901)
• A halmágyi nyelvjárássziget (1901)
• A csángó nép és csángó név eredete (1905)
• Hétfalusi csángó népmesék (1908)
• Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátosságai (1909)
• A nyelvtudomány alapelvei (1914)
• A magyar szavak története (1924)
• Általános fonetika (1929)
• A magyar igeragozás története (1931)
• A magyar nyelvjárások (1934)

A Horger-törvény, a két nyílt szótagos tendencia törvénye. A jelenség abban áll, hogy a három vagy több szótagú szavakban, amelyeknek az első és a második szótagja nyílt magánhangzóra végződik, az utóbbinak hajlamos kiesni a magánhangzója, de csak akkor, ha rövid. Horger egyik nyelvészeti tananyaggá vált példája az először 1366-ban adatolt málna, amely az átadó szláv nyelvekben malina volt, és máig is az. A malina megfelel az összes ismérvnek: három szótagból áll, az első kettő nyílt, a második magánhangzója pedig rövid. Másik ismert példája a szintén szláv palica, amelyből 1452-ben pálca lett.

FAtilla hitelességéről meg csak ennyit:

Nem tanácsolta el József Attilát a szegedi egyetem + FOTÓK | Szeged Maszegedma.hu

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...