Scroll To Top

„Ébredj, hazám, mert ha most nem ébredsz,
Soha többé nem lesz ébredésed…” ( Petőfi – A Nemzethez )

Ének a víg barátról – 100 esztendeje

Éppen 100 esztendeje született Gyalunk e költeménye

Ének a víg barátról

Papok krónikája ránk hagyta e mondát
Hadd mondjam el, ahogy eleink dudolták :

Szent Gál klastromára leszállott az este,
Portázó magyar had szállását kereste.

Pilises barátok, ki erre, ki arra,
Ész nélkül futottak északra, nyugatra.

Csak egy víg legény volt, Heribald, a fráter,
Ki lélekszakadva nem hordá magát el !

Együgyű és jámbor, a klastrom bolondja,
Neki így is, úgy is, rosszul ment a sorja.

Huj, huj! a turáni lovasok robognak,
Ej, haj! hült helyét se lelnéd a papoknak.

Aranyat, ezüstöt rejtekhelyre dugtak,
Lába kel a kincsnek, ahol háborúznak.

Sebaj, a magyarság nem is kincsre szomjas,
Ami lelkesíti, néhány jó akó az !

Rajna lelke benne s Burgundia vére,
Harcok után torra, dalra, pihenésre !

Heribald, a fráter orcáján alázat –
Köszönti illendőn a víg daliákat.

Maga is jócskán húz a hegyek levéből,
Kurázsit merít a borok ihletéből.

Mire üt az éjfél, indul is a tábor,
Nézi őket búsan Heribald, a jámbor.

Vén komor kolostor nincs neki inyére,
Szabad erdők, rónák felé vonja vére !

Mikor a barátok szépen visszatértek,
Hej, volt mit mesélni Heribald testvérnek.

De minden mesének egy volt ott a vége :
Huj, csak a magyar had megint visszatérne !

Ének a víg barátról – Gyalunk e költeménye először a szegedi Új Élet 1922 Álom (december) 20.-ai számában jelent meg a vers alatt keltezéssel : Szeged, 1922 dec.

Ossza meg:

Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...

A szerzőről

Dr. Szabó László

A MAGYAR KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓJA
CSALÁDORVOS, AKI HISZ A CSALÁDBAN,
DE NEM HISZ A GYÓGYÍTHATATLAN BETEGSÉGEKBEN,
NEMZETÜNK BETEGSÉGÉNEK ORVOSLÁSAKÉNT PEDIG HISZ MAGYARORSZÁG FÖLTÁMADÁSÁBAN

Kalendárium

Kalendárium

Honi tallózó

Ady szavaival élünk és túlélünk :

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)