Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján…
Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény :
Szentes táján
A szentesi határban
Csallány Gábornak szeretettel
İtt álmodik Attila valahol …
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte magyar ég kék sátora
S a hunok harca és hunok tora.
Keressük őt, a régi Nagy Vezért,
Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,
Kinek szent kardja s lelke győztesen
Királykodott e földi téreken.
A magyar táj ölelve rejti Őt,
Fölötte zúgnak viharok, idők
És hullanak a népek, csillagok :
Attila jön ! Hunok, virrasszatok !
Szentes, 1926 március 27.
Szentes táján – A szentesi határban – Először a Szentesi Napló 1926 március 31.-ei számában jelent meg március 27.-ei keltezéssel, Szentes táján címmel… A keltezés bizonyosan hiteles, hiszen Gyalunk a Dugonics Társaság fölolvasóülésén szerepelt 1926 március 27.-én a Szentesi Színházban, ahol erre az alkalomra írt költeményét olvasta föl Az örök szőnyeg versével egyetemben. Ezen az esten Móra Ferenccel vettek részt a megrögzött Atilla-kutató Csallány Gábor szentesi régész társaságában, akinek e költeményét is ajánlotta. Csallány Gábor (1871-1945) alapította 1897-ben a Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulatot, amely alapját adta a Csongrádvármegyei Múzeumnak, a mai Szentesi Múzeumnak.
KÉPE IDE !!!
A Magyarság 1926 május 16.-ai száma A szentesi határban címmel hozta e verset apróbb eltérésekkel, mint pl. Keressük őt, a nagy, erős Vezért…
A Szentesi Napló nyomán közölte a Csongrád Megyei Hírlap 1957 március 31.-ei száma Fazekas István írásában Juhász Gyula és Móra Ferenc Szentesen cikkében…
Érdekes módon e remekét kötetébe a Költő nem válogatta be, csak Péter László gyűjtésével került a Juhász Gyula Összesbe 1963-ban.
Az Ország minden pontján fogunk hasonlókat fölállítani…
Szentesnek ez most a legjobb vers-ajánlatom !
A Költeményes Magyarország tervezetben verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !
A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!
Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte
…
Minden Magyar Városba meg faluba találok majd illő költeményt !!!
Tisztelettel :
Dr. Szabó László
Ízelítőül…
További hasonló költemény-tervek más, jeles helyekre :
A CEGLÉDI PARKBAN
ARANY NYOMÁBAN
Berzsenyi
Így hangzott hivatalos levelem :
Tisztelt Polgármester Úr !
Ahogyan már szombaton is jeleztem, van egy Szentesi Verses Tervem (is) !
A Költeményes Magyarország tervezetben verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !
A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani,
hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!
Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte
…
Minden Magyar Városba meg faluba találok majd illő költeményt !!!
Szentes valamelyik közparkjába illik az alábbi Gyalu-költemény:
(Talán a Kurca-parton, talán az Uszoda táján, talán a Városháza táján)
A szentesi határban
Csallány Gábornak szeretettel
İtt álmodik Attila valahol …
Fölötte bús darumadár dalol,
Fölötte magyar ég kék sátora
S a hunok harca és hunok tora.
Keressük őt, a régi Nagy Vezért,
Ki csillagokba nőtt s szívünkbe fért,
Kinek szent kardja s lelke győztesen
Királykodott e földi téreken.
A magyar táj ölelve rejti Őt,
Fölötte zúgnak viharok, idők
És hullanak a népek, csillagok :
Attila jön ! Hunok, virrasszatok !
Szentes, 1926 március 27.
Szentes táján – A szentesi határban – Először a Szentesi Napló 1926 március 31.-ei számában jelent meg március 27.-ei keltezéssel, Szentes táján címmel… A keltezés bizonyosan hiteles, hiszen Gyalunk a Dugonics Társaság fölolvasóülésén szerepelt 1926 március 27.-én a Szentesi Színházban, ahol erre az alkalomra írt költeményét olvasta föl Az örök szőnyeg versével egyetemben. Ezen az esten Móra Ferenccel vettek részt a megrögzött Atilla-kutató Csallány Gábor szentesi régész társaságában, akinek e költeményét is ajánlotta. Csallány Gábor (1871-1945) alapította 1897-ben a Csongrádvármegyei Történelmi és Régészeti Társulatot, amely alapját adta a Csongrádvármegyei Múzeumnak, a mai Szentesi Múzeumnak.
KÉPE IDE !!!
A Magyarság 1926 május 16.-ai száma A szentesi határban címmel hozta e verset apróbb eltérésekkel, mint pl. Keressük őt, a nagy, erős Vezért…
A Szentesi Napló nyomán közölte a Csongrád Megyei Hírlap 1957 március 31.-ei száma Fazekas István írásában Juhász Gyula és Móra Ferenc Szentesen cikkében…
Érdekes módon e remekét kötetébe a Költő nem válogatta be, csak Péter László gyűjtésével került a Juhász Gyula Összesbe 1963-ban.
Az Ország minden pontján fogunk hasonlókat fölállítani…
Szentesnek ez most a legjobb vers-ajánlatom !
Tisztelettel : Dr. Szabó László
Ízelítőül…
További hasonló költemény-tervek más, jeles helyekre :
A CEGLÉDI PARKBAN
ARANY NYOMÁBAN
Berzsenyi
Ha tetszik írásunk, ajánlhatja másoknak is!
A túlélés útja ma magyarul gondolkodni...